Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

A dolgozat szerkezete Bevezetés Adatközlők Adattár — külterületi nevek a. ) a névanyag elemzése b. ) a nevek jelentéstani vizsgálata c. ) a nevek alaki vizsgálata d. ) összegzés Mutató Tartalomjegyzék Felhasznált szakirodalom Mellékletek - térképek Adattár 1. Győr - Győrben, Győrött, (Győrbü gyiittem Győrbe) A Győr helynév eredete Győr - Győr-Sopron megye székhelye (1009/1235.K/1350) 1404. in civitate Jauryana = (Győr városában) G e u r: Győrffy 2.590/ „Puszta személynévből keletkezhetett magyar névadással. A legújabb kori történeti kutatások a Győr (Geur) nemzetségről kiderítették, hogy nyugati, keresztény eredetű, mivel címerében növényi elemek találhatók, a magyar nemzetségek totemisztikus állatképeivel szemben. E következtetésnek látszólag ellentmond az a körülmény, hogy a Győr nemzetség XII. és XIII. sz.-i utódai túlnyomóan magyar hangzású neveket viseltek. Nyelvészeink egy csoportja ezért inkább arra hajlik, hogy az említett személynév eredetét a honfoglalás előtt bolgár török (pontosabban kabar) származású szótövek között kell keresnünk. De végeredményben nem is ez a lényeg, hanem annak eldöntése, illetve valószínűsítése, hogy Győr helynév valamely nemzetségre, személyre, vagy esetleg korabeli földrajzi köznevünkre vezethető-e vissza. A „gyür" szó ugyanis már a honfoglalást megelőző időszakban is használatos volt olyan „kis fajta dombok és halmok jelölésére, melyek vízjárta mezőkön és réteken, az ártereken felülemelkednek." Véleményem szerint azonban az a körülmény, hogy a XII. sz. közepén már megmaradt okleveles (A pannonhalmi Szent-Benedek rend története) Szerk. Erdély L. Bp. 1902-12. Bp. 1916. II. 1-2., 1213. Jeur szn. 1624., 1221. Geur szn. 1650.) emlékeink is igazolják, hogy egy Győr (Geur) nevű nemzetség élt ezen a vidéken, sőt birtokkal is rendelkezett a vármegye területén, kétségtelenné teszi annak feltétele-