Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)
A dolgozat szerkezete - Adattár
268. Rucsëk-erdo: - a tulajdonosról nevezték el; ma is ártéri erdő - a Marcal dűlő egy része; 269. Téglagyár: - a Góré dűlőben működött és ennek „kubikgödrei"-be került bele először a városi szemét. 270. Cirkeli-düllő : - teljesen beépült a szabadhegyi vasút által; és Ady város házai által; de! a Czirke-ér vizét gyűjti fel a víztározó, amit a nép Ruszki-tónak-, Tócsának hív(a közeli orosz laktanya miatt). 271. Fehérvári-düllő: a városból kivezető Székesfehérvár irányába, ősi kivezető út a városból. (Fehérvári kapu is volt a Váron; - a dűllő teljesen beépült: Szalmatelep, Házgyár által. 2727a. Banai úti düllő: Szabadhegy északi részén határos a budapesti vasúttal, (őrház is), a győrszentiváni határral, ill. 272/b. a sashegyi állami gazdasággal hiv. Sashegypuszta, ill, a Fehérvári úttal. 273. Rokkant fődek: - e dűlőben az első világháború után osztottak földet a szegényeknek; — hiv. Sas-hegy dűlő Proletár fődeknek is nevezték őket. 274. ÉDÁSZ alállomás : is létesült rajta a Banai út mellett. 275. Vikkend telkek: E dűlőben a 60-as években elaprózva kiskertek alakultak ki a Banai út és a szentiváni leágazás közti szakaszban, (utca elnevezéssel később) 2767a. Kokashegyi düllő: a Fehérvári országúttól délre az egész dombtető e nevet viseli; keleti határa a Töltéstava határrész; déli a Temetőig terjed. 2767b. Borvendég-tanya; - családi - s a dűlő kisebb része Borvendég düllő is. Az itt lakó család neve után. 277. Malomszeri düllő: (A Pesthy-féle gyűjtésben is szerepel). A Régi Veszprémi úttól a Serfőző dombi dűlővel határos. Pesthy gyűjtés: Malomszeri dűlő, „Ezen két dűlőn fekszik Szabadhegy nevű külváros, a városhoz fél órányira, 1600 lakossal, kik mind mezei gazdák, Szabadhegynek első része neveztetik Kokashegynek, mely elnevezésről adat nincsen. A felső rész pedig neveztetik Malomszernek, mert Kismegyer felé egy dombsorra épült, mely alatt régen vízfolyás és azon a Pannonhegyi Főapátságnak malma volt, az ezen domb alatt elnyúló".
