Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

278. Kismëgyeri düllő - (lásd.: később). 279. Varga főd: bérelték 280. Csúcs-főd: a földterület alakja miatt. 281. Dőry-főd

: előző tulajdonos után. 282. Csordaitatókút: - már nincs meg, a Pándzsa parton volt. 283. Pándzsa-híd: 1914 előtt Kőhíd, ezután fahíd, 1965- óta újra kőhíd. 284. A Pándzsa: - jelentése: Pándzsa is: a tarjáni pusztán (Ravazd és Asszonyfa között) több apró forrásból fakad; innen Ravazd alá siet, hol a Pannónia forrásból, másként Bélakútjából csekély vizét megszaporítván ettől Pánzsa (Panossa) nevet nyer. Ez utóbbi azon történelmi nevezetességű Sabária forrás, melynek vizéből Béla király névtelen jegyzője szerint — az Árpád vezérlete alatt jött honfoglalók, nemkülönben barmaik ittak. IV. Béla királynak 1231-ben kelt levele „Szt. forrás" Pannonfő és „Panosa" név alatt említi a forrást. Ravazdnál kisded tavat is alkot, az écsi völgyön át északnak tart, míg Kismegyer fölött egyesül a Bakonyérrel, majd a szabadhegyi határon végigfolyva HoltRábával egyesül - a Rab Kert felett. A Vőgyi-laposon folyik végig. 1 m? 285. DOMUSZ - raktár épült a vasút mellé a Malomszeri düllő nyugati részén — Koordinációs raktár is a neve. 286. Keleti részén AGROKER raktárak épültek. 287. A Dékánház - lebontották 1978-ban. 288. Nagy-főd - területe miatt. 289. Nagy Endre főd: vétel útján jutottak hozzá. 290. Borsóheli düllő: a Pesthy féle anyagban is szerepel. A szabadhegyi határ veszprémi vasúton túli, viszonylag magasan fekvő, száraz, homokos talajú területe. Szószerint korai borsónak való föld. A szabadhegyi gazdák a város ellátására rendezkedtek be évszázadok óta. Ennek részei voltak, de már összeszántották őket. 291. Mógor főd: bérelték Mógor nevű családtól.