Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

181. Szilágyi tanya — Ikrény felé a legnyugatibb részen. 182. Olaj gyári vágány (Kohn-vágány) a tulajdonos után. - az állomás nyugati végétől húzódó iparvágány Újvároson — Szigeten keresztül a ma is működő Olajgyárba vezet - a Bercsényi ligeten át. Az iparvágány bel- és külterületen egyaránt áthalad: hiv. Növényolajipari Váll. Épült: 1913-21-ig, (4,5 km hosszú) A várost keresztül szelő vasút építése 1855-től teljesen megváltoztatta a város képét, de a külterületét is. Indokoltnak tartom, hogy egymás utáni számozással - áttekinthetőbben lehet látni, érteni az utolsó száz év változásait. Ugyanis a vasútvonalak átszelik a városrészeket, dűlőket, (a bécsi vasút, GYSEV - már említettem) A magyar királyi államvasutak alapját tulajdonképpen „a vasutak és csatornák épí tése végett létesítendő kölcsönyökről" szóló 1867. XIII.I.o. vetette meg. Már előre is látható volt ez, de 100 évre visszatekintve is így helytálló. A Győr várát körülvevő vizeket 1809-től lassan feltöltötték, szabályozták a folyókat, lecsapolták a pangó vizeket, s mára szántóföldek, kertek veszik körül a várost. De ez mennyi változást, munkát vont maga után. 183. 99. őrhely - a GYSEV és MÁV vonala közti helyen; fontos ellenőrzőpont volt. 184. Rábahíd melletti elágazó őrhely: - a hidak jelentősége nagy; tolatáshatár is volt; 185. Kocsijavító műhely (telep) Győr csomópont jellege (5 irányból találkoznak vonalak) miatt kiépítették a vasútmelléküzemágait is. Épült a század fordulóján. 186. 98. őrhely - a GYSEV vonal kiágazása a teherpályaudvar felé; a két külön érdekeltségű (MÁV és magántársaság) itt érintkezik egymással. 1855-ben még nem volt telefon. A vonatok indulását „optikai telegráf '-nak nevezett kosárjelzőkkel jelezték, őrháztól-őrházra továbbítva az azokkal adott jelzést: felhúzva egy-két v. három kosarat. Emiatt az őrházak sűrűn, egymástól látótávolságra épültek. Sajátos elrendezésűek voltak ezek. A pálya felé ablakuk nem nyílt, az ajtók és ablakok az épületnek a pályára merőleges keleti hosszoldalára nyíltak. 187. Győr-GYSEV állomáshoz vezető közlekedésnek érdekes története van; Sopron felől 1876. január 3-án indították az első járatot Győrig, a Győr-Sopron- Ébenfurti magánvasúttársaság. Akkor még a GYSEV - mai - nádorváros területén levő állomására. 1876-1885 között omnibusz is közlekedett az állomás és Duna kikötő között.