Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

1885-től a GYSEV vonatok a MÁV állomásra közlekednek - a kereskedelmi miniszter kérésére: így lett közös a mai MÁV személypályaudvar. Akkor az volt a terv: (igen racionális!) - hogy a pályaudvart össze kell kötni a Duna-kikötővel - vasúttal. A város vezetősége csak „lóvonatot" engedélyezett, mert közel lakott területeken, utcán ment — hogy ne szennyezze a várost! Ezt 1891 után felszedték. 188. Gvőr-GYSEV állomás felvételi épületét 1891. április 30-án avatták fel. Ma csak a szovjet áruk átrakodó pályaudvara. Záhonyból - Sopronon keresztül Nyugat-Európa felé. A németek felismerték a delta-vágányok jelentőségét,- ami nem érinti a fejállomást — így Sopronból - a GYSEV Győrön át - Szabadhegyre 1944-ben építették vágányt. E rendezőből nyúlik a Kálvária dűlőn - Sánci dűlőn Serfőző dűlőn — Serfőző dombi dűlőn át. A háború után felszedték a síneket, a nyomvonala ott van a mezőn; állítólag kihagyják a helyét - újra megépítik a tervek szerint (A Kun Béla lakótelep folyamatosan épül) — ma Marcalváros. 189. Újlaki átjáró - nem emelt szintű, ezért akadálya már a városi közlekedésnek. 190. Füttőház — hiv. Vontatási Főnökség. Korábban (népies) a szemben levő oldalon volt fűtőház, de lebontották. 191. Mozdonyfordító — „fordítókorong" - régen használták, míg a gőzmozdonyok jártak; 1984-ig volt ilyen üzemelés. Ma ipari műemlék lehetne, ha törődnének vele. 192. „3-as torony" - jelentősége a kézivezérlésű váltók esetén volt; a térfelvigyázók felügyelete, felelőssége mellett a váltókezelők kezelték a váltókat. Ma a „dominó, rendszer" mellett már nincs szükség rá. (megszűnt) Fontos hely volt, mert Hegyeshalom és Sopron felé a ki és bejárat biztonságát adták. 193. Gólyahíd - v. hiv. felüljáró gyaloghíd; de hallható - Röpüllő-hídnak is! (1892-ben épült) - a Jókai u. és a Kálvária u. között, de ma romokban van. Megszűnés alatt. 194. Győr-MÁV állomás felvételi épülete-hiv. népies: Győr vasútállomás 1855. december 24-én befutott a vonat Bruck-Királyhida felől a kétemeletes indóházba, melynek megépülése az előbb zsombékos területen a Belváros és Nádorváros összefüggésének akadályozója volt ugyan; de Győrt jobban bekapcsolta a világkereskedelem forgatagába. Lovas Gyula vasúttörténész kutatásai szerint: „A vasútépítési előkészületek híre rendkívül gyorsan terjedt. Azokra talán mégis Győr város reagált a leggyorsabban. Lelkesedéssel fogadta a városig vezető vasút hírét a lakosság is, természetesen a