Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

168. Akácás - vagy Kiserdő - amolyan vegyes erdő; látszik a megbolygatott talaj; nem olyan őspagony, mint a Duna mellett több helyen is. 169. Rába-folyó egyszerűen: Rába: az Alpokban ered, Győrnél a Mosoni-Dunába ömlő folyó. /ad. Rabam - lat. tárgyeset/ An. 50./vö.lat.Ar/r/obo-Raba Ez kelta v. némelyek szerint vénét, esetleg illír eredetű még. Etimológiailag összetartozik a magyar „iromba" szláv előzményével. 170. Fazekas vermek: Pesthy szerint: „második árki, v. Fazikas vermeki dűlő valóban távolabb esik a várostól"- lehetett a 2. árok a védelmi vonalban. S vagy ők védték, vagy találtak itt agyagot - a fazekas céh agyagverme lehetett itt valamikor. 171. Marcal menti düllő: - ez Újváros jelenlegi határában van; bizonyíték arra, hogy a Rába átvágásával a dűlők helyzete megváltozik - de a neve nem. A Rábán túli rész, ami a Marcal és a Rába köze - szintén Marcal menti dűlő. 172. Haraszt düllő: „Fekszik a Rába folyó mellett, nevét a parton levő bokrok és harasztoktól kaphatta". (P.F.) 173. Gátőrház - 1893-ban épült. 174. Hosszú düllő - szántóföld a Haraszt és a Rába dűlő között. 175. Góré düllő is olyan, mint a Marcal menti dűlő, itt Újváros területén furcsa mert ez a nádorvárosi határ legnagyobb dűlője. Pesthy idejében is volt - itt. 176. Zsilipárok: a vízszabályozások objektuma. 177. Kuti düllő - a nyugati széle a városnak; ma nyoma sincs kútnak. 178. Szabadrét - szintén a város széle; a beljebb eső birtokok a püspökségé, vagy a városé, — így értelmezhető a neve; hogy itt szabad volt legeltetni. 179. Rajz-szegle: (Raits-Rajcs-változatok) Valóban a Rába partján a legdélibb „szeglete a határnak." Pesthy idején: (1864) Rajcs - írásmód — de elnevezéséről „semmi adat" - akkor sem. 180. Rába düllő: - A Rába bal partián húzódik - erdős, nádas - száraz években jól termő részeivel.