Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)
A dolgozat szerkezete - Adattár
134. Dögkert - kavicsbánya volt, cserjés, a környéke, a széle szántó. 135. Kertalja - beépült már; ilyen nevű utca van rajta - helyesen. 136. Csordalegellő: — (1837 - közlegelőnek nevezték). 137. Disznólegellő: — nedvesebb része a rétnek, tocsogósabb. 138. Papfődek - jó szántó 139. Apátsági rét: — kaszáló ma is; 140. Holt-Rábca (kanyar-ág) amely ma Gorkij-város - a régi Újváros területére esik. Vízbősége váltakozó; 141. Somos-düllő: az előbbi Holt-Rábca ág fogja közre; jól termő, ha száraz év van; korábban városi legelő. A Somos utca van közel hozzá Újvárosban. 142. Pinnyédi temető düllő: - de ez Szigetben van, szemben Pinnyéddel. Lengyel A. szerint is a talaj ott olyan nedves volt, hogy temetkezni nem lehetett a múlt században. Csak 1907 után nyitottak temetőt, miután megtörtént a nagy árvízszabályozás a század elején. (A társulat elnöke gróf Cziráky volt.) 143. Sziget-Győrsziget: nincs is külterülete, de mint kerületet - a többi közé felveszem; északról a Rábca-folyó; keletről a Mosoni-Duna, délről a Bercsényi-liget (a volt Rábca-meder), nyugatról szintén a Bercsényi-liget, ill. Újvárossal határos. Beépített területe: 0,43 km 2 . Győrsziget nevét kétségkívül eredeti fekvésének köszönheti. Valamikor teljesen szigetet alkothatott, minden oldalról víz vette körül. A XVIII. sz.-ban a Rábca-Rába és Duna között Sziget, mint „gazdatelepülés" helyezkedett el. Sziget királyi birtok volt, s a kiváltságlevélben a király a városnak adja: „átengedtük vendégeinknek a Győr Várával szemközt fekvő s nyugatra terjedő szigetet lakóival, berkeivel, rétjeivel és halászatával együtt" mondja a kiváltságlevél szövege 1271-ben. 144. Újváros: - Belváros mellett Győr legrégibb kerülete, valamikor annak nyugati elővárosa (Sub Urbio). Északról a Bercsényi-liget (a régi Rábca meder), keletről és délről a Rába folyó, nyugatról pedig Ikrény község határolja. A középkorban sokáig lakatlan terület volt; csak a XVI. sz. második felében kezd beépülni, amikor a török terjeszkedése miatt az 1560-as években Bécs védelmére erőteljesebben indul meg a vár megerősítése, bástyafallal való körülvétele. A bástyák és erődök építése
