Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)

A dolgozat szerkezete - Adattár

ketté osztotta Győr sorsát. A vár falain kívül eső déli részek, az akkori Király földje, Szentadalbertfal va, stb. sorsa pusztulás lett. Lakóinak el kellett hagyni a házaikat, s ha az amúgy is szűk vár falain belül nem tudtak maguknak házat vagy lakást szerezni, egyéb védettebb területre kellett költözködniük. A káptalan, mint földesúr, a menekülők számára a bécsi országút mentét jelölte ki. (Jenei-Koppány: Győr) Később Fehérvár eleste után (1543) Sokoróalja lakossága, és egyre több dunántúli magyar is idemenekült. Ezt a területet ugyanis északról és nyugatról csak kisebb veszély fenyegette, délről és keletről jó védelmet nyújtott a Rába. Az a keskeny rész viszont, ahonnan száraz lábbal lehetett elérni - a kalandozó törökök elől árok és palánkok védelme alatt állott. Régi okmányaink 1548-ban Újfalunak, 1572-ben pedig Újvárosnak nevezik. Nem volt soha külön bírája, községi szervezete, mindig a Vár kiegészítő részét képezte. Jellegzetességük miatt még két településrészről kell megemlékezni: Cigánylapos, mely már külön 3 utcával szerepel egy 1789-es térképen; a másik a század elején igénytelen építkezők által a Trianon-telep, majd a város segítségével ONCSA házak épülnek, (1930) akkor Gömbös-telep lesz, hivatalosan Erzsébet-telepnek hívják, 1948-óta Gorkij város a neve a városszéli településnek. 145. Bécsi úti düllő: a Rábca és a Bécsi út által bezárt szántó terület; jó káposztának való szántóföldek. 146. Útkaparóház - (Útkapró) - még a századeleji térképeken is jegyezve; 147. Bécsi út: — Országút — a régi, mely kockaköves ma is, emelt töltésen és az „új" E-5-ös, mely szélesebb, de nem felel meg a mai forgalomnak, — egyesül a városból kivezető részen Bécs felé. (1995 óta az autópályán történik az átmenő forgalom.) Majd alig 1 kilométer után a Román temetőnél ketté válnak: Sopron felé és Bécs felé. Hivatalosan ez kívül esik a mai városhatáron, de idekívánkozik, mint információ. 148. Somos major - kertészet, káposzta és egyéb primőrtermékek. (Püspök-major - a régi neve) 149. Körtöltés: (Körtőttis) - a nagy árvíz, 1954-es után 1970-ben is igen magas volt a víz; szükség volt a töltések erősítésére mindenütt. A 70-es évek új töltéseit az egész városban így hívják minden részét. 150. Mákos düllő - a levéltári kataszteri térképen a Pesthy gyűjtésben is, és a mezőőr anyagában is egyaránt szerepel (a neveknek kb. 50 %-a van így!) 151. Vizitanva-tó — nádas A Gyepszél és az E-5-ös út között!