Kőrös Erzsébet: Győr külterületi földrajzi nevei - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 7/2001 (Győr, 2001)
A dolgozat szerkezete - Adattár
121. Töltés: Tottis - csak így röviden, megkülönböztető nélkül; még nem elég régi, hogy szükséges lenne elnevezni. 122. Duna-Zátony régen (1837) ma Szunyog-sziget. Az 1980-as évekre már a vizet szerető győriek lábon álló vikendházakat is építenek rá. Előttünk fejlődött ki a Mosoni-Duna közepétől; e sziget alól indul az Új Dunaág átvágása; így újabb holt-ág alakult ki a már említett Vargakő körüli helyen. Az elzárt ágakban már tilos és egészségtelen a fürdés. 123. Öregfődek - az abdai határral találkozó határrész - északnyugatra a Pinnyéd házaitól. 124. Marcza-düllő: - Felső és Alsó Marcza — az 1837-es térképen. Tipikus „elértés" alapján a mezőőr már Marcal dűlőt ír — mert ez érhető - már 10 km-re esik a területtől Győr 4. folyója. Esetleg ilyen nevű családé lehetett. 125. Vízlevezető árok - mesterséges; 126. Kunszigeti út - Győr-Pinnyédből kivezető út, az erdőn át fel a töltésre, mert csak ott biztonságos a közlekedés egész éven át. Korábban ez lehetett Taliga út elnevezéssel. 127. Holt-Dunaág : (Hóttdunaág) Valamikor kenderáztatók voltak itt; a száraz években kaszálni lehetne, ha bozót nem volna, nedves években tocsogós bozót az egész. 128. Dunai-düllő - külső - és belső: gondolom a falutól van a viszonyítás; de a Holt-Dunaág partján. 129. Külső új főd, belső új főd: (Kűső, beső) A századforduló nagy árvízvédelmi munkái nyomán keletkezett „új" földek neve. Míg intenzívebb volt a föld szeretete, megmunkálása, addig az elnevezések is színesebbek. 130. Kisfődek — szántó: 131. Csatorna - mellyel átvágták 1905-ben a Rábca falu alatti nagy kanyarját, melyben a Somos dűlő található. így a „hurok" átkerült azóta Újváros határába. 132. Töltések: tőttisek - a falut védik. 133. Belső (beső) új főd: - ez is században került szárazra.
