Sáry István: Győr és a vasutak - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 6/2001 (Győr, 2001)
Győr és a vasutak
fel a győri vásártérre, s emellett még tekintélyes volt a ló- és a sertéseladás is. 6 A gloggnitzi vasúttársaságtól 1855-ben az Osztrák-Magyar Allamvasút-társaság vette meg a jelzett vasutat, melyet rövid idő alatt befejezett. 1855. december 24-én átadták a forgalomnak a Bruck—Győr, majd 1856-ban a Győr-Újszó'ny közti vonalat. Miután a vasúttársaság a szárnyvonal kiépítésére nem vállalkozott, a város ingyen nem adott területet a vásártérből. A bécs—győri vasút kiépítésével Gyór a nyugatra irányuló közvetítő kereskedelem utolsó átrakodó állomása lett. A Győrbe hajón szállított termény itt vasútra került. Versenytárs hiányában egyelőre az sem okozott gondot, hogy a hajóállomástól tengelyen kellett a gabonát a vasútállomásra szállítani, ami többletkiadást jelentett. Az új vasúttal Mosón végleg elveszítette a közvetítő kereskedelemben addig betöltött szerepét. A Mosoni-Duna Győr és Mosón közötti szakaszának eliszaposodásával a hajók többsége már csak Győrig tudott feljönni, s a korábban szekérfuvarozásra berendezkedett Mosón megyei községek elvesztették a lábuk alól a talajt. A győri kereskedők az új helyzetben kereskedelmi érdekeik védelmére 1856-ban megalakították a Kereskedelmi Gyüldét, mely egyik fontos feladatának tekintette a város számára kedvező vasútvonalak kiépítését, illetve annak szorgalmazását. A győri kereskedők a gabonaszállítás kézbentartására 1864-ban, 500 000,- Ft-os alaptőkével, Győri Gőzhajózási Rt.-t alapítottak, mely főleg a délvidéki gabona felhozatalával foglalkozott. Az 1844-ben alapított Győri Első Takarékpénztár szinte teljesen a kereskedelem szolgálatában állt. Amíg 1855ben 1613 533,- Ft volt a forgalmi összege, és 3439,- Ft a tiszta nyeresége, 1865-ban 4 249 763,- Ft-ra növekedett a forgalmi összeg, és 16 519,Ft volt a tiszta nyereség. 7 Az 1857-ben induló Győri Közlöny c. lap „Mi lesz belőlünk" c. cikkében arról írt, hogy Győr a kereskedőváros a nagy élénkség mellett is csak kezdetén van a szebb jövőnek. „Nem beteg ugyan, de lábadozónak lehet tekinteni."... „Vizeink e hatalmas erek rendetlen keringésében vannak, de a baj olyan, melyen segíthetünk átvágások, kotrások által, hogy a Győrtől Gönyűig csavargó Duna-ágnak mostani szabálytalansága ne tegye kétségessé a közlekedést, mi a kereskedelemnek óriási hátránya." Ugyanezen sajtótermék 1857. december 3-i számában Győr jövendője címmel arról tudósított, hogy a városnak virágzó, fényes jövendője van. „A vasúti összeköttetés már két világrészt hozott szomszédságunkba, ti. Hamburgot és Triesztet, melyek szabad kereskedelmi városok, a magyar termesztvényre nézve igen kedvező piacok."... „A külföld, mely mindig rá volt szorulva a magyar termesztvényre, nem is várja, hogy elébe vigyék, maga bejő és megveszi azt. Az első zsenge gyümölcse a vasútnak, mely mint közlekedési vonal a fent említett két városig itt megy keresztül, a város kellős közepén, a gabonakereskedés központján. E gyülpontból megy ki a nagyszerű gabona- és sertéskereskedés Triesztig, Franciaor-