Sáry István: Győr és a vasutak - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 6/2001 (Győr, 2001)

Győr és a vasutak

szagig és az északi tengerig. A győri kereskedelem nagymértékben érdekelve van a két árucikknél, és ha messze vannak is még egyesek a számítoló, nagy vállalkozású holland kereskedőktől, de meg vagyunk győződve, hogy rövid idő múlva a külföldi kereskedők példáján okulva magyar termékeikkel becsületes helyet foglalnak el külföldön, és éppenúgy otthon lesznek Triesztben, Hamburgban, Strasbourgban, mint pl. Perjámoson, Újbécsen, Rubinban és Mitroviczán." Amikor a vasúttal a külföldi értékesítések javultak, ugyanakkor a közvetlen vonzáskörzetben a Győrre nézve kedvezőtlen hatása is megmutatkozott. Abőnyi közbirtokosság a 14 000 hold földjén termett gabonát a nagyszentjánosi vasútállomáson vagonírozta be. A hédervári uradalom szemesterményét és vágómarháit 15—20 krajcárral magasabb áron Mosonban értékesítette. A Győri Közlöny 1858. április l-jén megjelent Kereskedelem és gazdászat c. cikkében arról írt, hogy amióta a gőzhajózás, valamint a bécsgyőri vasút az ország fővárosához és a birodalmi fővároshoz közelebb hozta Győrt, azóta a gyári készítményekre itt nincs vásár. A veszteséget a közvetítő gabonakereskedelem egyelőre pótolta, melyet az állandó forgalomnövekedés is mutat. A Kereskedelmi Gyülde számára a Mosoni-Duna jó karban tartása még fontosabb feladat volt, mint a kedvező vasútvonalak kiépítésének szorgalmazása. Több ízben kérték a várost, hogy gondoskodjon a Duna kotratásáról, s e célra kérjen egy meghatározott összeget az ide érkező hajóktól. Indokul hozták fel, hogy Győr városa a magyar haza egyik legkitűnőbb és legfontosabb kereskedővárosai közé számítható, s a kereskedelem előmozdításáért a hatóságnak kötelessége mindent megtenni. Többek között felhívták a városi tanács figyelmét arra, hogy az anyahajók csak magas vízállás esetén tudnak Győrig feljönni, máskor kisebb hajókra kell a terményt átrakni, s ez többletkiadással jár. A tanács elfogadta a Gyülde javaslatát, s a Győrbe érkező gabona után mázsánként l

U krajcár fizetését határozta el, mely összeget kotratásra fognak fordítani.

8 Az összefogásra és az érdekvédelemre nagy szükség volt, mert 1861-ben kiépült a buda—kanizsa—pragerhofi vasút, mely komoly versenytársnak bizonyult. Ezt igazolja többek között az is, hogy a Császári-Királyi Szabadalmazott Osztrák Hitelintézet Győri Fiókja Győrött az üzleti pangásra hivatkozva Sziszekbe helyezte át székhelyét. A kereskedelemre gyakorolt nyomás ellensúlyozásaként ekkor a Győri Kereskedelmi Társaság 1862-ben győr-pápa-keszthelyi vasút kiépítését vette tervbe. Győr város tanácsához intézett beadványukban előadták, hogy „Győr városa és vidéke napról napra veszélyeztetett jólétének helyreállítására hatályos eszközökről kell gondoskodni." Kérik, hogy a város is járuljon hozzá a vasút felépítéséhez. A szervezés nagy lendülettel indult, s 1863ban már a mérési munkálatokat is elvégezték. A társaság ez alkalommal egy emlékiratot bocsátott ki, melyben részletesen indokolták a vasút