Sáry István: Győr és a vasutak - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 6/2001 (Győr, 2001)

Győr és a vasutak

bol, vagy a Honvéd-ligetből jelentős területeket kellett volna átadni, amihez sem a Kereskedelmi Gyülde, sem a városi tanács nem volt hajlandó hozzájárulni. A minisztérium, a huza-vonát megunva, a helyi kereskedelmi érdekek kárára, az államvasúttól másfél km távolságra adott engedélyt a GySEV-állomás felépítésére. 1876-ban a vasúton megindult a forgalom, a győri álmok azonban itt sem váltak valóra. Győr városa ekkor még a közvetítő kereskedelmet illetően biztonságban érezte magát, de már folyt a nagy versenyfutás. A Győri Közlöny 1875. augusztus 27-i számában arról írt, hogy Bécs már évek óta erőfeszítéseket tesz, hogy a gabonakereskedés terén Budapestet megelőzze, de eddig még a kis Győr városát sem volt képes háttérbe szorítani. Győr birtokában van mindazon vállalatoknak, melyeket egy-egy virágzó gabonakereskedést igényel. A kereskedés emberemlékezet óta olyan elterjedt és olyan jó hírnek örvend, melyet elhomályosítani nem lehet. Sőt, a forgalom állandóan növekszik. Míg 1866-ban 3 millió, 1867-ben 4 millió, jelenleg 5 millió q gabonát szállítanak el évenként Győrből. Győrnek csak egy versenytársa van, ez Budapest, mely 1 millió q-ával haladja felül Győr gabonaforgalmát. Dacára annak, hogy Budapest a szállítási vonalba esik, Győr állja a próbát, mindkettőkereskedésére büszke lehet az ország. A bécsiek a gabonakereskedelemnek új irányt adni nem fognak, a fölény megtartása érdekében azonban még sok a teendő. A közlekedési viszonyok javítása mellett gabonaraktárak létesítésére van szükség. A GySEV-vel a győri kereskedők a gabonaforgalom bővítését remélték. Örömüket fejezték ki, hogy a vasút egy gazdag területnek nyújt új lehetőséget. „A kerékmarasztaló, kátyús utak, melyeknek talán párjuk alig van hét vármegyében — azok a süppedékes, agyagborított országutak, melyekbe kerékagyig jár a kocsi -, nem lesznek jövőre meggyötörve a gabonaszállító terhes kocsik által" - írta a Győri Közlöny 1875. november 7-i számában. Pozitív változást a közvetítő kereskedelemben az új vasút sem hozott. Sőt, a helyzet egyre romlott. 1879-ben a Győri Lloyd Kereskedelmi Társulat a városhoz intézett beadványában már arról írt, hogy a kereskedés a győri piacon évról évre csökken, s számos nagykereskedő cég elhagyta városunkat. Ennek oka az, hogy Bécs mindent megtett közvetítő kereskedelmi központtá válása érdekében, s ehhez megfelelő partnerre talált a Duna-Gőzhajózási Társaságban. A Duna partján és a legtöbb pályaudvaron álló nagy raktárházzal, s a Duna közvetlen összeköttetése a vasútvonalakkal a kereskedelmet fokozatosan Bécsbe édesgették. Győr ugyan elvesztette elsőbbségét, de nem vesztette el kedvező fekvését, s alkalmas intézkedésekkel ismét versenyképessé válhat. A hátrányos helyzet megszüntetéséhez az állam segítségét kérték. A szárnyvonal kiépítése mellett fontos feladat volt egy Duna-parti közraktár létesítése. Ez utóbbihoz csak a század végére kapták meg az engedélyt, amikor a győri gabonaforgalom már nem jelenthetett veszélyt a budapestire. Az 1870-es évek második felében több ízben is felvetődött a Komárom (Újszőny) és a főváros közvetlen vasúti