Jászberényi Ferencné: A Győri Szemle 1930-1944 repertóriuma - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 2/1999 (Győr, 1999)

Bevezetés

A GYŐRI SZEMLE 1930-1944 helytörténeti folyóirat A Győri Szemle 15 évfolyamának repertóriumával egy olyan kutatási segédeszközt vehet kezébe az olvasó, amely bevezeti és elvezeti egy ősi magyar város, Győr történelmének, művelődéstörténetének jeles forrásaihoz, — a két háború közötti tudós győri kutatók műhelyébe. A folyóirat várostörténeti tanulmányai, adattára, a város egykorú társadalmi-gazdasági helyzetének, fejlődésének és fejlesztésének elemzései, a kortársi kulturális, egyesületi élet eseménytára, — pótolhatatlan és nélkülözhetetlen forrásanyagot nyújtanak a mai és jövendő kutatóknak és kutakodóknak, vagy a hely történetével csupán ismerkedni akaróknak. A Győri Szemle alapítása, keletkezési és fennmaradási körülményei, hatásvilága, — egyszóval a története — nem teljesen fehér foltja a magyar és a győri sajtótörténetnek, bár csak néhány egykorú kritika, szerkesztőinek, szerzőinek életrajza és egy kéziratos, további munkálkodásra méltó egyetemi szakdolgozat segít megismerni helyét és szerepét. Érdemes lenne a feldolgozásra, s talán e repertórium is segítheti az erre vállalkozókat. Az előszó korlátai között megkísérlem a 751 repertóriumi tételbe sűrített folyóiratot röviden bemutatni, vagy inkább méltatni. A század húszas éveinek végén Győr szellemi elitjének vezetésével létrejött egy olyan egyesülés, amely GYŐR BARÁTAINAK KÖRE néven célul tűzte ki egy helytörténeti folyóirat megteremtését, a kutatók összefogását, — nem titkolva, hogy a végső cél a városi monográfia megszületése. Elnyerve a város nagylelkű támogatását, — költségvetési tételként szerepelt a folyóirat kiadása - a Kör átalakult GYŐRI SZEMLE TÁRSASÁG-gá, megalakult a szerkesztőbizottság, s 1930-ban megjelentették a GYŐRI SZEMLE első számát. A háromtagú szerkesztőbizottság összetétele igazán szerencsésnek bizonyult. A Társaság céljainak megvalósítását egy tudós pap, egy tudós tanár és egy sokoldalúan képzett, újságírói vénával és múlttal rendelkező közéleti személyiség képviselte. Mind a szerkesztőbizottság, mind pedig a szerzőgárda többsége a Győrött már évtizedek óta sikerrel működő Kisfaludy Irodalmi Kör soraiból került ki, a későbbiek folyamán pedig a győri Széchenyi Társaság és a Kovács Pál Irodalmi és Közművelődési Társaság is bekapcsolódott. Programjukat az első számban így fogalmazták meg: „Folyóiratunk a győri Szemle Társaság kiadványa... városunk múltjával és jelen életével kíván foglalkozni. Egyetlen szempontunk a tárgyilagos tudományosság... Győr majd Győr megye és az egész Felsődunántúl kultúrájának... teljessé tétele..." A folyóirat 15 éve alatt eleinte havonként, később negyedévenként jelent meg, a következő állandó rovatokkal: Tanulmányok, Kisebb közlemények, Adattár, Szemle. Ez utóbbi részben egykorú kulturális és egyesületi eseménytár, — részben folyóirat — és könyvszemle illetve zenei szemle kapott helyet. A folyóirat túlélte a világháború kitörését, hazánk belépését a háborúba, sőt még az 1944-es győri bombázásokat is, — utolsó száma, s ez évben már az egyetlen, 1944-ben jelent meg.