Jászberényi Ferencné: A Győri Szemle 1930-1944 repertóriuma - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 2/1999 (Győr, 1999)

Bevezetés

Természetesen a folyóirat tanulmányai, közleményei nem egyformán magasszintűek, s a témákkal is sok gond támadt, de be kell látnunk, nem volt könnyű dolguk a szerkesztőknek. Egy helytörténeti folyóirat tárgyköre részben szűkebb, mondhatnám lehatárolt „helyre" terjed ki, — röghöz kötött, másrészt pedig szinte parttalan. A szorosan vett történelmen túl ugyanis tárgyköre magába foglalja a hely minden történését, helyzetének körülményeit. így a tárgykör egyszerre földrajzi, szociográfiai és közgazdasági, de ugyanakkor régészeti, könyvtörténeti, művészettörténeti, azaz művelődéstörténeti, — és lehetne tovább sorolni. Ráadásul, mint minden hasonló helytörténeti kiadványnál, itt is bőven akadtak olyan szerzők, akiknek tollát csak a város iránti elfogult szeretet, „hivataluk", vagy bizonyos fokú önjelöltség, s nem a szakértelem vezette. A könyvek sorsát mindig az utókor dönti el. Nos, a Győri Szemle nem került a feledés homályába. Kitűzött célját, programját követi ma a 26. évfolyamába lépett Győri Tanulmányok, — Győr Megyei Jogú Város helytörténeti folyóirata — amely természetes elődjének tekinti a Győri Szemlét. A Győri Tanulmányok szerkesztőit is ugyanaz a szellemiség hatja át, ugyanazon célkitűzés vezeti, mint a valamikori Győri Szemle szerkesztőit: minél több oldalról, minél mélyebben feltárni Győr és környéke helytörténetét. Ez természetes is, mivel máig sem született meg a városmonográfia, s a mai viszonyok között is még mindig aktuálisak a Győri Szemle 1930. évi első számában megfogalmazott, s ma a Győri Tanulmányokat is átható megnyilatkozás: „Hitvallásunk az, hogy ennek a városnak nemcsak gazdasági téren, hanem kulturális szempontból is egy nagy vidék, elsősorban a Felsődunántúl termékeny középpontjának kell lennie, amire nemcsak múltja, hanem polgárainak műveltsége és készsége is hivatottá teszi..." A Győri Szemle ma már közgyűjteményi „anyag", a könyvtári állomány része, itt férhet hozzá a kutató és az érdeklődő. A könyvtári statisztikák mérőszámai azt mutatják, hogy a folyóirat 15 évfolyama alapvető tájékoztatási és tájékozódási eszköze a helyismereti gyűjtemények. Ezt igazolja a magam több évtizedes könyvtárosi tapasztalata is. Mindez szinte kötelezővé tette a megye legnagyobb közművelődési könyvtárának, hogy a Győri Szemle repertóriumának elkészítésével és kiadásával tegye közkincscsé a benne rejlő értékes forrásanyagot. Szerepelt is a megyei könyvtár feltáró programjában, s még a hatvanas években készült is egy, az akkori szigorú könyvtári szabványok keretében illetve keretei közé szorított, kéziratos kísérlet — de mind a mai napig nem került sor a megvalósításra. Ennek oka főként a szűk pénzügyi adottságokban keresendő, de hátráltatta a szándék megvalósítását a különféle támogatások más,egyébként szintén nagyon fontos — területeket preferáló irányultsága. Most, köszönet az elődöknek és a támogatóknak, — a kiadást vállaló Győr Megyei Jogú Város Levéltárának, a Győri Tanulmányok-nak, útjára indulhat e nélkülözhetetlen forrásanyagot feltáró repertórium, s tovább segítheti a tudományos kutatómunkát. Bízom benne, hogy betölti feladatát. Győr, 1999. március 28. Jászberényi Ferencné