Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)
Kriston Vizi József: A magyarországi játékkultúra állami támogatása a
Ezek színvonalas létesítéséhez állami segély nyújtását is szándékozunk." 13 Mindezek érdekében a kultuszminiszter pályázatot ír ki a mozgással járó játékoknak a hazai iskolákban és az ifjúság között való meghonosítása végett megszületendő játék-szabálykönyv elkészítésére. Ennek eredményeként Ottó József tollából 1897ben napvilágot látott egy máig korszerű - akár ismét kiadásra méltó - könyv: Ifjúsági játékok címen. A mű bevezetőjében a legmegbízhatóbb játék- és sportszerkereskedők, valamint -készítők névsora szerepel elsősorban - a biztos választást megkönnyítendő. 14 A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteménye röviddel megnyitását (1981 decemberét) követően a magyar házi- és kisipari játékkészítést, egyúttal a rajz- és mintaiskolai képzés játékstúdiumait kiválóan reprezentáló tárgy együtteshez jutott. Grabowieczky Leon (1881-1968) - az Erdélyben, majd 1919 őszétől Budapesten élő rajztanító - iskolai játéktanmühelyének tervei, mintalapjai, jellegzetes termékei, s a mindehhez kapcsolódó gazdag dokumentáció az, amely számunkra a gyárilag előállított polgári játékszereken kívüli világ sajátosságait mutatta föl. 15 Az országos gyűjtőkörű múzeum falusi/nép játékkollekciója mellett ezzel egy másik, a kis- és nagyvárosok polgári játékkultúráját reprezentáló, immár több mint 7000 egységnyi tárgygyűjtemény alapjai teremtődtek meg. Ekkor alakult ki az intézmény gyűjtő - , kutató tevékenységének később már egyre szisztematikusabb iránya, amely a nagyobb példányszámú hazai játékszerkészítés gyökereit, majd megerősödésének, sikereinek s kudarcainak történeti kérdéseit is vizsgálja. Ebben elsősorban Moskovszky Éva kulturtörténész önzetlen segítségét is élvezve - Kalmár Ágnes művészettörténész végzett és végez ma is jelentős értékmentő munkát. Kísérletet tett a 19. század második, s főként a 20. század első feléből való tárgyak készítésével kapcsolatos előképek, technikák és módozatok rendezésére. 16 Mellette Tészabó Júlia alapos elemzései 17 , Kellé Antal hatalmas forrásértékkel bíró adatgyűjtése 18 , valamint privát gyűjtemények unikáliái, majd alkalmi dolgozatokkal 13 Gróf Csáky Albin VKM miniszter 1893. 1/1893(11.7.) Bp. és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város közösségéhez intézett rendelete játékterek ügyében. - Vö. még: Felkai László Nevelésügyi kongresszusok Magyarországon 1848-1948. Budapest, 1971. I. köt. 14 Ottó József: Ifjúsági játékok. Budapest, 1897. 12-16. p. 15 Kalmár Ágnes.: Magyar iparművészeti játékok a századfordulón. Grabowieczky Leon művészi játékszerei. I.: Kriston Vízi József szerk.: Játék+Rend+Szerek. Kecskemét-Budapest 1996. 37-49. p. 16 Kalmár Ágnes: Házi-ipar, háziipar és művészet a magyarországi játékszerek történetében. In: CUMANIA (A Bács-Kiskun megyei Múzeumok Évkönyve) 13. Kecskemét, 1992. 559-572. p. U.Ő: Száz esztendő magyar iparművészeti játékszerei. Magyar Iparművészet, 1995. 5-6. sz. 46-50. p. - U.O: Magyarországi babák. U.o. 51-52. p. 17 Tészabó Júlia: Desing a századelőn. Wessely Vilmos. Magyar Iparművészet, 1995. 5-6. sz. 42-43. p. - U.ő: Játékgyártás a századfordulón. Az Első Magyar Fa- és Mascheé Játékszergyár, Bártfa Békéscsaba története 1884-1904-1910. In.: A Békés Megyei Múzeumok közleményei, „01. Békéscsaba, 1999. 347-367. p. - U.ő: Gyermekjáték-készítő kézműves iskolák a századfordulón. 1998. (Kézirat, 1-18. p.) 18 A SOROS Alapítvány jelentős támogatásának köszönhetően Kellé András és Majercsik Krisztina nagyszabású munkájaként 1985-1988 között a Szórakaténusz Játékmúzeum adattárának önálló egységébe került a hatalmas forrásértékkel bíró anyag, amely az elmúlt másfél évtizedben több új, eddig ismeretlen hazai játéktörténeti adattal, összefüggéssel szolgált. Munkájukhoz vö.: Kell Antal: Kevéné Mártonffy Anikó (1908-1995). Magyar Iparművészet, 1995. 5-6. sz. 14-15. p.
