Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Kriston Vizi József: A magyarországi játékkultúra állami támogatása a

1869-ben Guthy Károly indítványt terjeszt be egy pályadíj létrehozására, amely a kisdedóvók legjobb játszató elképzeléseit honorálná. Ezt megelőzően már a szakszerű felolvasások rendszere is megindul, s elsők között Komjáthy György hódmezővásárhelyi óvó tart előadást „A gyermekjátékokról az óvodákban" címmel, melynek központi mondanivalója: helyet a népi játékoknak! - Ez még az az időszak volt, amikor is többségében férfiak vettek részt a gyakorlati kisdedóvó munkában is... 1873 és 1896 között szakmai pályázatok sorát hirdetik meg kisdedóvók és közösségeik számára. Ezek közül egy 1895-ben kiírt pályatétel - amelyet magunk ma is megfontolásra ajánlunk ehelyütt - így szólt: „Jelölje meg a magyar gyermekjáték-gyűjteményekből (Kiss Áron, Arany János, Gyulai Pál gyűjtéséből és a Magyar Nyelvőrből stb.) azokat a népies gyermekjátékokat, melyek óvodáinkban alkalmazhatók, és pedagógiailag dolgozza fel őket!"

4 Dolgozatom címének ellentmondani látszik, hogy e példák sorában a szervező erő egy-egy - divatos szóval élve - civil társulás: egylet vagy alapítvány, de nem árt felidéznünk, hogy 1873-ban állami szempontból először felülvizsgálták s ellenőrizték a Monarchia ideeső területeinek szerveződéseit, majd éppen a társadalmi támogatás, a közfunkció anyagi és erkölcsi preferálása végett, 1875-ben rendeletileg kategóriákba sorolták az egyesületeket. (Hogyan is történik ez ma a parlamenti és a minisztériumi támogatások odaítélésénél?!) Ám míg jó 140 évvel ezelőtt (s ezt szintén az 1990-es konferencia tudatta) még Zala vármegye óvodáiban „a játékok között kockák, vesszőcskék stb. vannak", addig 1886 májusában a vármegyei egylet felhívással fordul a gyermekjátéktárgyak hazai készítőihez, melyben vázolja a kiállítás alapvető célját, az óvodai igények és a hazai játékgyárak tevékenységének összehangolását, valamint a hazai óvodák játékellátottságának javítását... A korabeli sajtó a hazai ipar nagyfokú érdeklődéséről tudósított a Nagykanizsán augusztus és szeptember folyamán megvalósult Országos Gyermekjátékkiállításról.

5 A kisdedóvókról szóló törvény, majd az annak alapján 1892-ben kihirdetett óvó/nő képző intézeti tanterv mindenesetre, szaktantárgyak és módszertan fejezetben, a játék és a játszás elméleti kérdései mellett a ,játék, különösen a társasjáték gyakorlati nevelő hatását" hangsúlyozza. Ez már csak azért is fontos, mert azt megelőzően - de sajnos később is - elég erőteljesen érvényesül/t/ a foglalkoztató-munkáltató, így vagy úgy az iskolára felkészítő óvodakép /tév/eszménye. Mindenesetre Kiss Áron alapmüvének 1891-ben megjelent egy másik válogatása is, majd a későbbiek kifejezetten a kisdedóvók és 4 Lakatos Zoltánná: Játék a múlt századi óvodákban. In.: W. Mikó Magdolna szerk.: Kis játéktörténet. Vesszőparipáink. 2. Kecskemét - Budapest, 1992. 1-8. p. 5 Kotnyek István: A játék szerepe Zala megye óvodáiban a 19. század második felében. In.: Vesszőparipáink, 2. Kecskemét - Budapest, 1992. 107-108. p.