Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Katona Csaba: A „nemzet bárója", aki már életében legenda lett

Irodalmibb ihletésű jellemzését Eötvös Károly jeles munkájában, a színes, anekdotázó stílusban papírra vetett, ámde korántsem közhitelű adatokkal teljes Balatoni utazásban lelhetjük fel: „Nem jött olyan fiatal menyecske Balatonfüredre, akinek a nagymamájával el ne járta volna a ballagót és a ropogóst, mikor az még lány volt. Több mint ötven éven át volt állandó vendége Balatonfürednek. Tíz apátúr, tizenkét perjel dőlt ki mellőle. Három nemzedéknek látta támadását enyészését. Őt megváltozni nem látta soha senki. [...] Birtoka, foglalkozása, ipara, kenyérkeresete semmi nem volt. De azért úr volt, gavallér volt tetőtől talpig, minden időben. Élősdi volt, de ezt a közönség soha észre nem vette."

3 Élősdi ... a szó már-már durván csattan a kedélyes hangvételű mondatok végén és meglepően reálisan jellemzi Bizay személyiségét. Konkrétumok azonban Eötvös soraiban sem találhatóak róla. „Bizonytalan foglalkozású, de ismert színészbarát" Ha valójában nem is derült ki soha az emberek számára, hogy honnan is szalajtották e világba Bizay bárót, legendák szép számmal tenyésztek vele kapcsolatban. Sőt mi több, az, hogy e szürke tények és adatok nem voltak ismertek, még inkább lehetőséget nyújtott a mendemondák keletkezésére. Ezek közül talán a legelterjedtebb az volt, hogy Bizay a Tiszántúlról, Békés vármegyéből származott el, közelebbről Gyula városából, ahol tanult mestersége szerint borbélylegényként tevékenykedett, míg nyakába nem vette az országot. Valójában azonban senki nem tudta bizonyosan, hol élt, mivel foglalkozott mielőtt Balatonfüreden, a 19. századi úri és polgári Magyarország e kedvelt gyógy- és nyaralóhelyén a fürdőközönség kedvencévé lépett volna elő. A személyét övező bizonytalanságokat kiválóan példázza, hogy Csillag Ilona, Blaha Lujza naplójának közreadója mit írt róla a kötet — egyébként példamutatóan pontos — névmutatójában: „Bizay Mihály (1800— 1884). Bizonytalan foglalkozású, de ismert színészbarát.[...] Vörös nadrágban, trombitálva táncolt végig a fasorok között, hogy eleven reklámként színházba csábítsa a közönséget." „Olyan hangadó volt Füreden, hogy neki [...] nem szoktak ellentmondani" Ahogy az Eötvös Károly fenti idézetéből is kiderült, Bizay Balatonfüreden tett szert általános — a korabeli viszonyok között országosnak mondható — ismertségre. Nem lehet tudni, hogy pontosan mikor tette tiszteletét a jó hírű és népszerű fürdőhelyen először, az azonban tény, hogy több évtizeden át minden nyarát ott töltötte és tréfáival igyekezett vidámabbá tenni a fürdővendégek életét mellesleg pedig vastagítani a saját pénztárcáját. Nem kétséges, hogy ezeken a tréfákon ma már nem sokan kacagnának, de tudjuk, az ízlés korról-korra változik. Mai értékrendünk sze3 EÖTVÖS KÁROLY: Balatoni utazás. I. kötet. Bp., 1982. 185. p. 4 Blaha Lujza naplója. Közreadja: CSILLAG ILONA. Bp., 1987. 321. p.