Homo Ludens I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 26/2002 (Győr, 2002)

Katona Csaba: A „nemzet bárója", aki már életében legenda lett

rint leginkább ripacsnak minősíthetjük a bárót, vitathatatlan azonban, hogy kortársait szórakoztatták személyisége és cselekedetei. Mit csinált nyaranta Füreden? Idézzük erről Agai Adolf sorait: „Működésének főterét azonban B.-Füred szolgáltatá. Egykor, midőn még nagyobb volt a fogékonyság pozsgásabb tréfa iránt, rendezett ő nem minden elmésség nélkül nyáron is farsangi bolondériákat vízen és szárazon, éjjeli zenét fura figurákkal. Mezei virágfüzérekkel ékesítette föl művészek ajtaját, úgy, hogy a szobájába vagy be nem mehetett, vagy onnan ki nem jöhetett az ünnepelt. Csomóban hajszolta a czigány gyerekeket rókatánczra, futtatott patkányokat, birokra keltett öles tótot apró gyerekkel, mely viaskodásban persze a kis fíu vágta a földhöz a hórihorgas üveges tótot. Birok után pedig sorra járta a nőzőket a «csöpp Toldy Miklós» és a «rengeteg Holubár» fölsegélésére. Persze a begyült összeg kétharmada oda sikkadt az impresariónak szivárványszínű foulardja mögé, melyet hűsítőül akasztott a nyakába. A 29 fokos melegben színházba hajszolá a közönséget, olyan hazafias beszéddel, hogy az kaczagva tódult az előadásra. Betegekről Ecsy fürdő-igazgató, az egészségesekről, s ezek voltak nagy többségben, a nemzet bárója gondoskodott. O volt ezenkívül a fő-szállásmester, ő a füredi szerelmes levelek postamestere, ő a csöndes „nemzeti színjáték" igazgatója s a tombolának állandó főnyertese."

5 Egy idő után olyannyira kedveltté vált a fürdővendégek körében, hogy azt már az - egyébként a bencés rend tulajdonában lévő

6 - fürdő vezetésének is respektálnia kellett. Olyannyira, hogy állítólag a fürdőidény idején kosztot-kvártélyt biztosított számára a fürdőigazgatóság nyaranta. Hogy ez igaz-e, nem lehet pontosan tudni, de hosszú éveken átívelő példátlan füredi népszerűsége tényekkel is igazolható. Lássunk ezekből néhányat. 1861-ben került az érdeklődők kezébe először Győrök György szerkesztésében Füred első helyi lapja, a Balaton-Füredi Napló. Ez a nyári idény során hetente kétszer megjelenő lap, amely alapvetően a fürdővendégek érdeklődését volt hivatva kielégíteni, többek között szórejtvényeket is közölt. 1861-ben, a „negyvennyolcasság", a hazafiság éledésének évében

7 a kor és a hely hangulatát igencsak tükröző megfejtések sorjáztak egymás után a Napló hasábjain: Füred, szabadság, haza, Balaton, hullám, szerelem, Deák Ferenc. Akadt azonban egy olyan rejtvény is, amelynek megfejtése sem a tóhoz, sem a szerelemhez, sem a hazához nem kötődött. A rejtvény a következőképp hangzott: „Rangom a magam dicső fénye, / Ábécénknek közepe, — De mellem a betűk között / Legegyszerűbb betű neve, — Derekam minden zeg zugban, / Ha bánod is, de benne van, A térdemet bár mint nézed, / Mindig görbe feje lehet, 5 PORZÓ.: i. m. 343. p. 6 A bencés rend füredi birtokolására nézve: SÖRÖS PONGRÁC: A tihanyi apátság története. II. kötet. Tihany, mint fiókapátság 1701-től napjainkig. Bp., 1911.; illetve KATONA CSABA: A bencés rend mint fürdőtulajdonos az 1860-70-es években (Balatonfüred fejlesztésének fő kérdései). Egyháztörténeti Szemle, 2000. 2. sz. 7 Az 1861. évi füredi eseményekre nézve: KATONA CSABA: A balatoni nyár — anno 1861. Pannon Tükör, 2001. 2. sz.