Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Aradi Gábor: Az italozás és szórakozás ellentmondásai a húszas évekbeli Magyarországon...

Ezek az intézkedések természetesen nem akarták az egészséges szórakozási lehetőségeket negligálni. Hangsúlyozza az indoklás, „hogy a 16. életévüket betöltött leányoknak, szüleik vagy gyámjaik felügyelete mellett, nyilvános táncmulatságokban való részvétele ellen, erkölcsi szempontból kifogás nem emelhető".

215 A fiatalkorúak italfogyasztása mind szigorúbb ellenőrzésének, helyesen alkalmazott elve mellett, túlzott korlátozás figyelhető meg a táncmulatságok terén, ahol még a szervezés sem lehetett teljesen önkéntes, szabad döntés kérdése. A hatóságok akkurátusan felügyelték az ilyen rendezvényeket. A mulató- és szórakozóhelyeken kívül, bevételi célzattal rendezett táncos est megtartásához minden esetben külön beadványt kellett küldeni a megfelelő helyre (az illetékes elsőfokú rendőrhatósághoz), ahonnan csak a záróra és a résztvevők körének meghatározása, a szedendő belépődíj pontos megállapítása után érkezett jóváhagyás. Ezek az események tehát zártkörűek voltak, illetve csak zártkörűek lehettek. Az a személy, aki nem tartozott a rendező egyesület, klub tagjai sorába nem vehetett részt az ilyen eseményen. Volt a korszakban egy olyan táncmulatságforma, amely a „rögtönzött", vagy rendszeres tánc nevet viselte. Ezt a táncmulatságot, az 1927-es szabályozás szerint csak városban lehetett tartani, és évi egyszeri engedély kellett hozzá. Különben a belügyminiszter által évről-évre megállapított gyakorisági számon belül megtartható volt a táncos rendezvény. Egyáltalán nem volt szükség rendőri engedélyre, ha az egyesületek vagy klubok, nem szedtek belépti díjat, és csak tagjaikat, valamint hozzátartozóikat fogadták, feltéve, ha erre az alapszabályuk módot adott. A „rendszeres tánc státuszt" a jelentősebb idegenforgalmat lebonyolító szállodák is fokozatosan megkapták. (Szekszárd központi szállodája ezt a jogot csak 1929-ben nyerte el.) Mellettük még 1927-ben hozzájutott ehhez a kedvezményhez, egyes, a városok kiránduló helyein lévő nyilvános étterem minden év május l-jétől szeptember 15-ig terjedő időszakra.

36 A két világháború közötti időszak első évtizede, a modem páros táncok (még a század első évtizedeiből származó tangó, az észak-amerikai eredetű boston, ragtime, foxtrott, stb.) behatolásának időszaka.

37 Ennek nyomai, a táncrendezvényeket szabályozó rendeletek következő passzusai: „A jó ízlésbe ütköző táncoknak, valamint a táncoknak a közerkölcsiség és az ízlés követelményeinek meg nem felelő módon való táncolása tilos. "

38 „Az ... engedélyezett "rendszeres" táncoknál jazz-band zenekarokat csakis külön belügyminiszteri engedéllyel lehet alkalmazni. "

39 A táncmulatságok engedélyezésénél az egyik legalapvetőbb szempont, hogy akarnak-e a szervezők nyíltan vagy burkoltan (kötelező fogyasztás vagy kötelező ruhatár) belépődíjat beszedni. Ennek megléte esetén ugyanis kötelezően az 35 Uo. 36 Lásd a BM 1926. évi 206000. sz., 1927. évi 10475. sz., 154500. sz., 118627. sz. Az 1929. évi 249039. sz., 1932. évi 118125. sz. körrendeleteit. 37 Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei Lexikon Átdolgozott új kiadás III. kötet Bp. 1965. 487. p. 38 BM 1926. évi 206000. sz. körrendelete. 39 BM 1927. évi 154500. sz. körrendelete