Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Gőzsy Zoltán: Hedonizmus Homérosz Illiászában

Ezt nem hagyhatta, és a bőrt eltépte az állán. A görög vezér izmos keze így csak egy üres sisakot ragadott el. Kiragadta tehát Páriszt Aphrodité a veszedelemből, majd sürü ködbe takarta a testét, és illatozó, kenetes hálótermébe helyezte. Végre tehát mindenki a helyére került. Menelaosz a csatatéren, Párisz a hálószobában hős. Aztán Aphrodité ment, hogy Helenét odahívja, aki egy kicsinykét civakodott hős megszöktetőjével annak gyávasága miatt, az ifjút azonban nem sértette meg ezekkel (valószínűleg egyedül csak külsejének becsmérlése okozott volna számára lelki törést) és így szólt: Jöjj inkább velem szerelemnek örülni az ágyba; Elmémet soha nem borította el ennyire vágyam, Mint ahogyan most, édes vágy ragad el teutánad. Szólt, s indult kerevetje felé, felesége követte Hát ott háltak a szép faragott ágyon szerelemben:

10 Mit csinál Menelaosz? S Atreidész ezalatt fenevadként járt a tömegben Hátha reálelhetne az isteni-képű Pariszra

11 Eközben az istenek fényes arany padlón üldögéltek, nektárt iszogattak aranyos poharakból, és így nézték, mi történik Trójában. Az égi lakók azonban igencsak érintettek a harcban, ki az egyik, ki a másik oldalon. Pontosan tudható, melyikük, mikor, melyik oldalon avatkozik a harcba. S akkor nézzük meg, hogy a trójai háború másik nagy okozója, a hedonizmus egyik fő istene, Aphrodité, hogyan alkalmazkodott a harci körülményekhez. Többször avatkozott be az összecsapásba, főleg akkor, amikor fiát, Aeneast kellett kimenekítenie a görög hős Diomédész haragja elől. Az V. énekben azonban a történet váratlan fordulatot vett: Diomédész nem nyugodott bele, hogy bárki megfossza őt jól megérdemelt győzelmétől: üldözőbe vette a fiát óvni igyekvő istennőt. Ha szigorúan ragaszkodnánk az istenvilágról tudottakhoz, elfogadhatatlan lenne Diomédész vakmerősége. Egy halandó fegyverrel törhet isten ellen?! Megbocsájihatatlan istensértés - jóval kevesebbért is hosszú generációkra sújt majd isteni átok a görög tragédiákban ugyanakkor teljességgel értelmetlen is, hiszen az istenek halhatatlanok. Tudja ezt Homérosz is, mégis engedi, hogy Diomédész végigkergesse az istennőt a harcmezőn.

12 Sőt Diomédész utol is éri a menekülő Aphroditét, megsebzi kezét,

13 és még ki is okítja a síró, sebesült istennőt: Zeusznak lánya, vonulj el a harctól, férficsatából: Tán nem elég, hogy erőtlen nőket félrevezetgetsz? Hát ha csatákba csatangolsz még, hiszem én, hogy ezentúl Megdermedsz, ha akár távolról hallod a zajgást 10 Iliász (III. 441-442., 446-448.) 11 Iliász (449-450.) 12 Iliász (V. 334.) 13 Iliász (V. 336-342.) 14 Iliász (V. 348-351.)