Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Gőzsy Zoltán: Hedonizmus Homérosz Illiászában
A görögben a „megdermedsz" alakban szereplő ige jelentésében benne van a jeges rémület is (pvyriÍEiv), ami még durvábbá teszi Diomédész mindenképpen tiszteletlen, magabiztos mondatát. Szegény istennő - mi mást is tehetne? menekülésre fogja. Meg sem állt atyjáig, Zeuszig. Ő azonban mosolyogva figyelmezteti a szerencsétlenül járt leányát, Aphroditét: En kislányom, a harci ügyek nem neked adottak: intézd csak te a nászoknak, vággyal-teli dolgát, 15 a harci dolgokat bízza csak Arészra és Paliasz Athénéra. Ezzel az égben is mindenki a helyére került. Aki a hedonéval foglalkozik, az ne ártsa magát a harci ügyekbe. Itt talán megjegyezném, hogy Aphroditéval, a vágyak istennőjével egy időben Diomédész Arészt is megsebesíti. Azt az istent, akinek a harc, a vérengzés okoz örömet és gyönyört. Míg a szerelem istennőjét fizikai bántalmazással és a rangjában való megalázassál sújtja a görög harcos, addig Arésznak, aki szinte csak a hadi dolgokkal foglalkozik, az ágyékába szúrja a dárdáját. Hogy egészen pontosak legyünk, a görög szó -Kevecav- az altest bármely lágy részét jelenti, így lehetséges, hogy igazuk van azoknak, akik itt Árész férfiasságának sérülését tételezik fel; ez egyébként újabb érv lenne amellett, hogy Homérosz a háborút olykor ironikus-gunyoros alapállásból szemlélte: lehet-e mosoly nélkül megállni, hogy a férfias-vad-harcos Arészt éppen legérzékenyebb pontján támadja meg? Az Achilleusz nélkül harcoló görögök egyre kilátástalanabb helyzetbe kerültek. A trójaiak nemhogy kijöttek a szorításból és ellentámadásba mentek át, már a hajóik közelében hadakoztak. Mindez azért történhetett meg, mert Zeusz őket segítette, mindaddig, míg Agamemnon ki nem békíti a megsértett és megsértődött Achilleuszt. Ez ekkor még várat magára. Valamit tehát tenniük kell a görögöket pártoló isteneknek. Mindenképpen el kell vonni Zeusz figyelmét a harctól. De mivel őt is csak ez a harc érdekli, nagyon hatásos eszközre van szükség. Megkockáztathatjuk, itt már csak a hedoné lehet célravezető. Héra az, aki megoldja a problémát. Kitalálta, hogy felcicomázza" magát (az entuno ige a felszerelkezés, felkészülés mozzanatát fejezi ki), és elcsábítja szép testével Zeuszt, majd édes, jóízű álmot bocsát elméjére. Először is bezárkózott a szobájába, ahol testéről vágyébresztő ambróziával mosta le a szennyet, utána bekente magát balzsammal, megfésülködött, befonta a haját, ambróziás ruhát öltött, melyet keble köré kapcsolt arany csatokkal, gyönyörű övet kötött derekára, majd szép, kicsiszolt háromköves fülbevalót illesztett fülébe, fejét fátyollal fedte le, fényes talpa alá gyönyörű sarukat kötözött fel. Ez magában azonban még nem volt elég. Aphroditét kicselezve megszerezte tőle a szerelmi bájt. Az istennő a mellén hordott egy hímzett, tarka övet, melyben valamennyi varázsszerét rejtette. Volt abban szerelmi vágy, csalfa beszéd, lágy szózat, mely a józan észt minden esetben elveszi. Miután ezt megszerezte, az Almot is megnyerte tervéhez. Ezt követően „véletlenül" elsétált Zeusz előtt, aki miután meglátta feleségét, úgy elborította a vágy bölcs szívét és 15 Iliász (V. 428-429.)