Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Csekő Ernő Etetés: - itatása követ és képviselőválasztásokon
gyei jelölt korteslehetőségei 78 és mondjuk Tisza István, a belvárosi szabadelvű jelölt Vigadóban, 1905. január 19-én tartott 1200fős kortesvacsorája között. 79 Augusz Antal 1839-1840. évi követválasztásokkal kapcsolatos irataihoz képest Apponyi költéseinek egymás közti, illetve Frühvirth fökorteshez írt leveleiből az anyagiasság, a pontos elszámolásra törekvés, a részletekig történő beszámolás, esetenként magyarázkodás érződik. Ahogy a pincehelyi kortes alábbi leveléből is: „Erős morális pressio alatt állok, nálam volt ma a Göttlinger s megsúgta bizalmasan, hogy vagy 13-16 főemberünk ugy quasi szeretne inni egy-két pohár sört, a hol ezekkel mindent megbeszélve közösen: a fogadást, stb. szóval mindent hogy az embereink meg ne tántorodjanak. Nem tudván bevárni a választ tek. úrtól az egyszer legfölleb két hordó sört a Kelemennel kiutalványozni az én nevemre kénytelen vagyok. Megjegyzem, hogy választásig ezt ismételni semmi esetre sem fogom, ha csak utasítva nem lennék". m (Hangütésében a fennkölt drámaiságtól szinte a szervilizmusig tart a színskála) Ha, mint az előbbiekből kiderült, az elkötelezett „pártembereket" is megkísértette a választás idején gyakrabban kínálkozó alkalom, akkor nem csodálkozhatunk, hogy az „egyszerű" választók esetében ez már kifejezetten alku tárgyául szolgált: „Némediből egyik emberem bejött egy kálvinistával azt állítván mindkettő hogy a prot. (protestánsok, a Szerző) közül is lesznek pártunknak hívei. Tudomásukra hoztam, hogy a napidijat választáskor meg fogják kapni és a kocsifuvart. Ok azonban ugy adták elő a sort, hogy az ellenpárt erősen korteskedik s még többen ingadoznak, azokat meg lehetne nyerni egy kis borital vagy sör között " S1 . Egy másik kortes, a nagyszokolyi Perczel Lajos választás utáni leveléből már-már - egy kicsit engedve a nemzet-karakterológizálásnak - a magyar ember dacossága is tetten érhető: „Kocsi 12 lett igénybe véve, mert midőn reggel vissza akartuk a fölösleges kocsikat gazdájukkal küldeni, szemünk közé akarták a 4 frt. napi dijat dobni, azt mondva, hogy gyalog csak nem mennek Pincehelyre; ha meg a maguk kocsiján sem mehetnek s a fuvart ki nem fizetjük, itthon maradnak a szavazásról".* 2 Persze, elképzelhető, hogy az előbbi konfliktus felemlítésének, esetleges felnagyításának szerepe a pénz elköltésének igazolása mellett, a párt sikeréért oly sok vesződséggel bajlódó kortes áldozatos munkájának bizonyítására is kiterjedt. /8 Ehhez kapcsolódóan adalék, persze nem tudván eldönteni, hogy ez az anyagi keret behatároltságából, vagy pedig a „rendi jelleget mutató társadalmi státuszkülönbségekböl" fakad. Ugyanis Apponyi már többször említett kortesköltség-elszámolása külön tételként veszi számításba a választás napján kiosztott szivarokat, egyrészt „szivar urak részére I ft 80 kr", illetve „300 drb. rövid szivar 15 ft"ként feltüntetve. 79 Ld. 53, 54. jegyzet. 80 TMÖL Apponyi Géza i., 1896. október 16-án kelt levél. 81 Uo82 TMÖL Apponyi Géza i., „Kedves Kortes-Testvér!" megszólítású, 1896. november 2-i keltezésű levél.