Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Márfi Attila: Sörfőzés Pécsett a XIX. században

Márfi Attila Sörfőzés Pécsett a XIX. században A seresitalok kultúrtörténetéhez Az erjesztett italokat, amelyeket mézből, tejből és gyümölcsökből nyertek, már az ősközösségek is ismerték. A különböző magvakból, gabonából erjesztett és főzött ital, a sör azonban legfeljebb 6-7000 ezer éve terjedt el elsősorban az ősi folyammenti civilizációknak köszönhetően. A sumer Gilgames eposz úgynevezett első táblája a két legendás hős Enkidu és Gilgames találkozását regéli el, de előtte a vadember Enkidu megszelídítésének három mozzanatát is megismerhetjük: Ehhez ruhát kellett öltenie, meg kellett ismernie a szerelem mámorát, s végül a harmadik feltétel az újabb mámor a sör következett.

1 Azaz a „beavatást végző" sumer papnő, örömlány szavaival: „Igyál sört az ország szokása szerint".

2 S ha a többi irodalmi nyelvemléket tekintjük, a sör fogyasztása és kultusza óriási mértékben fordul elő a korabeli versekben, valamint Ninkaszit a sörfőzés és Szinnint a sör Istennőit dicsőítő himnuszokban.

3 S az egyik legismertebb Ninkaszz-himnusz, amely a „Sörivóknak való" címet viseli a sörfőzés korabeli technológiai leírását, a sörkészítés legfontosabb elemeit szedte rímekbe az anonym sumer költő.

4 Viszont Kr. e. 2. évezred közepén keletkezett az a kétnyelvű, sumer-akkád szójegyzék, amely a sörgyártás szakmai szókészletét rögzítette. Amíg a másik jelentős folyammenti államban, Egyiptomban csak Kr. e. 34. században foglalta össze a sörkészítés fortélyait Zoszimoszé.

6 Mindkét államban nagyon népszerű volt a sör, s fogyasztását, de elkészítését is kultikus hagyományok 1 GaálErnő: A sör. Bp., 1988. 14. 2 Fontos megjegyezni, hogy a Gilgames eposz egy jóval későbbi, újasszir változatának szövege ugyanennél a résznél így hangzik: „Enkidu egyél Kenyeret! Kenyér az élet ékessége! Enkidu, igyál bort! Bor a bú feledtetője!" Gilgames-Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Szerk.: Komoróczy Géza. Bp., 1974. 99. Az újasszir változat nem véletlenül a bort jeleníti meg az eposzban, hiszen Mezopotámia északi, hegyes és dombos területein a szőlőmüvelés virágkorát élte. Míg a déli tartomány, azaz Sumer városállamai a lapos, sík földjein a gabonatermesztést művelték. S ebből adódóan a sör lett a sumer városok kedvelt itala. Igaz, a kereskedelem révén a bort is ismerték és fogyasztották. 3 Fénylő ölednek édes örömében. A sumer irodalom kistükre. Szerk.: Komoróczy Géza. Bp., 1983. 527-530. 4 Uo. 118-121., Josef Klíma: Mezopotámia. Bp., 1983. 125., Varga Domokos: Ős Napkelet. Bp., 1979. 20-21. 5 A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. Bp., 1982. 385. A szójegyzék, közel 140 terminus technicust tartalmaz. 6 Gaál Ernő: A sör. I.m. 69.