Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hardi Tamás Nárai Márta: Buli az élet? A főiskolai hallgatók fogyasztási szokásai

A hallgatók fogyasztásának hatása a város kereskedelmi jövedelmeire A főiskola gazdasági hatásainak egyik direkt megnyilvánulása, hogy a főiskola által a városba vonzott hallgatók a tanulmányi és vizsgaidőszakban a város kereskedelmét és szolgáltatásait veszik igénybe. A kereskedelem számára nem elhanyagolható fogyasztói csoportot jelentenek. Számszerűen a mintegy 6000 hallgató nem jelentős csoport ugyan a város össznépességéhez képest (Győr lakónépességének 4,7%-át alkotja), azonban egy földrajzilag koncentrált, életkor, érdeklődés, vásárlási szokások szempontjából homogén, tehát könnyen és jól megfogható fogyasztói szegmenst képviselnek, akik, mint láthattuk, az átlagos magyar fogyasztóhoz képest nagyobb szabadon elkölthető jövedelemhányaddal rendelkeznek. Ha a mai átlagos hallgatói létszámmal számolunk (nappali tagozatosok a Széchenyi István Főiskolán) akkor a városban jelen levő mintegy 6000 hallgató havonta 100 millió forintnál nagyobb összeget költ el. (Elméletileg: 6000x23 835=143 010 000 Ft/hó) Ennek egy része pótlólagos kereslet, mivel más településről érkező hallgatók költik el, másik része helyben maradt kereslet, mivel a helyben rendelkezésre álló felsőoktatási intézmény miatt nem ment el a győri fiatalok egy része máshova tanulni, s csak egészen szük kör az, ami akkor is a városban költődne el, ha a főiskolák nem lennének itt. Természetesen a hallgatók havi költéseik egy részét nem helyben realizálják, hanem hétvégi hazautazásaik során útközben, vagy lakóhelyükön. A költési szerkezet különböző elemeinél különböző mértékben lehet helybeni fogyasztással számolni. Elsősorban az utazásra, ruhára, esetleg szórakozásra fordított összegek egy része költődik el máshol, míg a fő tömeget alkotó szállás, rezsi, élelmiszer inkább helyi fogyasztásnak számít. Mindezt összevetve kb. a költések 90%-ra becsüljük azt az összeget, ami nagy valószínűség szerint Győr gazdaságában csapódik le. Csak nagy vonalakban becsülhető meg, hogy a hallgatók által elköltött forintok milyen közvetlen bevételt jelentenek a város költségvetésében. Ez elsősorban a kereskedelemben megjelenő plusz kereslet következtében keletkező, a kereskedők által fizetett iparűzési adóban nyilvánul meg. A hallgatók által kifizetett összegnek egy jelentős része (albérleti díjak) nem hivatalos csatornákon áramlanak, így természetesen első körben nem keletkezik utánuk adóbevétel. Bizonyos hányaduk azonban előbb-utóbb bekerül a hivatalos körforgásba, mivel így vagy úgy, de győri lakosokhoz kerülve szintén a városi keresletet növelik, hiszen ezen pénzek egy részét az átvevő feltehetően szintén fogyasztásra fordítja, s csak egy részét takarítja meg. Mindent összevetve, durva becsléseket alkalmazva a 2000-re tervezett kereskedelemből származó iparűzési adónak, melyet az önkormányzat 2 952 580 Ft-ra tervez 0,3-0,5%-át képezi a felsőoktatási hallgatók által Győrben elköltött forintok vonzata, mely mintegy 10 millió forint körüli összegre rúghat. 1 Az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar hallgatóival együtt mintegy 10 000 nappali tagozatos hallgató tanul Győrött.