Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hardi Tamás Nárai Márta: Buli az élet? A főiskolai hallgatók fogyasztási szokásai

(A becsléshez alapul vettük a hallgatók által átlagosan elköltött összeg 90%-át 10 hónapra. Ebből az árbevételből a kereskedelemi adóbevételeknél ismert átlagok szerint vettük az adóalapot, s ebből a befizetendő adót.) A lakáspiacon jelentős keresletet jelentenek a hallgatók, elsősorban a bérleti piacon. (A megkérdezettek lakhatási lehetőség szerinti megoszlását lásd 8. ábra). A teljes hallgatói kör 17,7%-a győri, így ők feltehetően szüleik lakásában élnek. Hasonló arányt képviselnek a környező településekről bejárók. A kollégiumi férőhelyek száma (SZIF) 1200 fó. Tehát, a több mint 5900 hallgató 45-50%-ának másként, albérletben, ismerősöknél vagy saját, vásárolt lakásban kell megoldania győri lakhatását. Arra a kérdésre, hogy közülük hány főnek van saját lakása, hány fő lakik albérletben, s hogy ez hány lakás bérletét jelenti a városban, nem tudunk válaszolni, még becslésekkel sem, mert a kérdőívünkön kívül erre vonatkozóan nem rendelkezünk információval. Egyre gyakoribb jelenség, hogy a jobb helyzetben lévő szülők az egyetemi városokban lakást vásárolnak gyermekeik számára, így oldva meg az elhelyezést, amely egyben befektetés (a lakásárak növekedése következtében), másrészt jövedelmet is jelent (a lakással rendelkező diákok gyakran osztják meg lakásukat társaikkal bérleti díj, vagy a rezsi egy részének fizetése fejében). A megkérdezett hallgatók 7%-a rendelkezik saját lakással, de közülük csupán egyetlen főnek található a lakása Győrben. A válaszadói mintánkban szereplő hallgatók közel negyede kénytelen albérletet igénybe venni. Jelenleg ez a kereslet a fekete vagy szürke piacon realizálódik, elsősorban az iskolaévhez alkalmazkodva, mindenesetre a lakóingatlanok értékét növelve, s a lakástulajdonosok számára plusz jövedelmet biztosítva. A növekvő létszámú hallgatóság elhelyezése további keresletet gerjeszt. A fizetőképes kereslethez képest jelenleg magasak az albérleti díjak, de az életszínvonal emelkedésével és tanulmányi hitelek bevezetésével a hallgatók, ill. szüleik által a lakhatásra fordítható összegek nőhetnek, a fizetőképesség/bérleti díj viszonyok arányosabbá válhatnak, így elképzelhető hosszabb távon a hallgatók számára piaci alapon, legálisan kiadható apartmanok létrehozása, kampusz építése. A főiskola hatása a helyi munkaerő képzettségére Egy főiskola vagy egyetem az általa képzett hallgatókon keresztül jelentós hatást gyakorolhat a helyi munkaerő kínálatra. A képzettebb munkaerő indirekt hatást fejt ki. A helyben felhalmozott szellemi tőke szintjének emelkedésével nő a munkavégzés hatékonysága. A munkaerő képzettsége befolyásolja az alkalmazott technológiát, így indirekt módon felértékeli a munkafolyamatokat, végső soron hatással van a befektetési, telephely-választási döntésekre {Felsenstein 1997). A kibocsátott, magasan képzett munkaerő így pozitív hatást gyakorol a helyi gazdaságra, javítva a képzettségi és korstruktúrát. Ehhez természetesen az kell, hogy a helyi (városi, területi) gazdaság és társadalom meg tudja kötni a főiskolát/egy etemet befejező fiatalokat. Kérdés tehát, hogy a hallgatók közül hányan tudják elképzelni a jövőjüket Győrben?