Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hardi Tamás Nárai Márta: Buli az élet? A főiskolai hallgatók fogyasztási szokásai

Az egyes szakokra járó hallgatók szülői hátterében lényeges különbségek tapasztalhatók. A magasabb presztízsű - és népszerűbb - szakokon (mint pl. egyetemi közgazdász, jogász, műszaki menedzser, művészeti szak) jelentős azok aránya, akiknek édesanyja felsőfokú végzettséggel bír (32-80%), hasonló mondható el az apák képzettségével kapcsolatosan is (35-52%). A föiskola újonnan indított szakán, a nemzetközi menedzserképzésen tanulók szülei is magasan képzettek, bár az anyákra nem a diploma megléte, hanem elsősorban felsőfokú szaktanfolyam elvégzése a jellemző. A kevésbé népszerű - és egyben alacsonyabb presztízsű - szakokra (mint pl. diplomás ápoló, szociális munkás, gépész, közlekedésmérnök, mérnöktanár-gépész, településmérnök) járók körében magas a maximum szakmunkás-végzettségű szülők aránya, különösen az apák tekintetében (40-80%). A főiskolások kulturális szokásai A megkérdezett főiskolai hallgatók harmada sosem jár színházba, fele sosem látogat kiállításokat, múzeumokat, és még rosszabb a helyzet a komolyzenei hangversenyek tekintetében, e rendezvényekre ugyanis a diákok 70%-a nem kíváncsi. Akik eljárnak színházba, hangversenyekre vagy múzeumokba, ők is elsősorban rendszertelen időközönként, ritkábban, mint havonta teszik ezt. Van azonban egy markáns kis csoport (a minta 5-8%-a), akik szabadidejük egy részét rendszeresen, általában havonta magasabb kulturális értékeket képviselő művelődési formáknak szentelik. A könnyedebb szórakozási formák, mint pl. a moziba járás vagy a könnyűzenei koncertek látogatása sem túl gyakori a megkérdezett hallgatók körében. Könnyűzenei koncertekre a diákok közel fele (45%) sosem jár, hasonló hányaduk pedig ritkábban, mint havonta látogat el egy-egy ilyen rendezvényre. Moziba gyakrabban jutnak el, több mint harmaduk havonta többször vagy akár heti rendszerességgel is felkeresi a Plaza mozitermeit, a Loyd Filmszínházat vagy egyéb alternatív vetítési helyszíneket, azonban a megkérdezettek negyede csak néha, ritkábban, mint havonta, 28%-uk pedig havonta egyszer néz meg egy-egy mozifilmet. Megfigyelhető, hogy a nagyobb pénzösszegből gazdálkodók gyakrabban "engedhetik meg" maguknak e ma már korántsem olcsó szórakozási lehetőséget, a jövedelem csökkenésével pedig határozottan nő azok aránya, akik csak ritkán, ritkábban, mint havonta jutnak el moziba. Feltehetőleg a koncertek területén a kínálat sem kielégítő, mivel arra a kérdésünkre, hogy milyen rendezvényekre, programokra lenne szükség a városban, a megkérdezettek közel negyede könnyűzenei koncerteket, ifjúsági rendezvényeket javasolt. Ki kell emelnünk még egy művelődési lehetőséget, a könyvtárak szerepét. A könyvtárak fontos szerepet töltenek be a főiskolai hallgatók életében, a tanuláshoz, a szakirodalom megszerzéséhez nyújtott segítségüknél, szükségességüknél fogva. Ez egyértelműen látható is a kapott eredményekből, ugyanis a könyvtárba járás gyakorisága az eddig megemlített szórakozási, művelődési lehetőségektől eltérően