Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Hardi Tamás Nárai Márta: Buli az élet? A főiskolai hallgatók fogyasztási szokásai

rendszeres, a diákok többsége havonta-hetente többször is igénybe veszi ezen intézmények által nyújtott szolgáltatásokat, sőt közel ötödük két-három naponta, vagy akár minden nap is. Van azonban egy kis csoport (6%), akik egyáltalán nem járnak könyvtárba. A főiskolai hallgatók jövedelmi és fogyasztási jellemzői és hatásuk Győr gazdaságára Egy város gazdaságában az ott jelen lévő felsőoktatási intézmény(ek) lényeges súllyal bírnak. Olyan pótlólagos jövedelmeket, s ezeken keresztül fogyasztást jelentenek az adott település számára, melyek máskülönben nem vagy csak részben jelennének meg a helyi gazdaságban. Ez a pótlólagos jövedelem jelentkezik az egyetem számára juttatott és helyben elköltött állami támogatásokban, az oktatók és a nem oktató alkalmazottak fizetésében és a hallgatók számára juttatott állami és családi juttatásokban, valamint a hallgatók által megtermelt jövedelmekben. Ezen jövedelmek egy része természetesen akkor is a helyi gazdaságban csapódna le, ha nem lenne itt a főiskola, mivel az alkalmazottak egy része helyi lakos, s egyébként is a városban dolgozna. Az oktatók jelentős része a főiskola vonzására települt le a városban, így az ő jövedelmük ilyen értelemben pótlólagos jövedelemnek minősül. A hallgatók esetében világosabb a helyzet. Jelentős részük más településen/megyében él, így az általuk Győrbe hozott szülői-rokoni-állami támogatás mint az ország más részeiből származó jövedelem-import írható le. A kérdőívben rákérdeztünk a hallgatók jövedelmi viszonyaira. Válaszadóink átlagosan 22417 Ft-ból gazdálkodnak havonta (lányok: 19941; fiúk: 24283). A szélső értékek között nagy különbségek mutatkoznak. A legmagasabb jövedelem 100 000 Ft/hó, míg a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező hallgató 3000 Ftból gazdálkodik havonta. Jövedelmük forrásai között legnagyobb súllyal a családi támogatás szerepel, míg a másik két legfontosabb összetevő a szociális támogatás és a tanulmányi ösztöndíj. Más bevételi források (munka-, értékpapír jövedelem, alapítványi ösztöndíj, vállalkozás) csak kiegészítőként jelennek meg (5. ábra).Jövedelmük nagysága szerint négy csoportba soroltuk a válaszadókat. Ezek szerint a válaszadók mintegy háromnegyede az alsó két kategóriába tartozik (1. táblázat). 1. táblázat: A válaszadók megoszlása jövedelmi kategóriánként. Jövedelmi kategória Hallgatók aránya 40 000 < 9,4 30^0 000 14,6 15-30 000 53,5 15 000> 22,4 Forrás: Kérdőivek 2000.