Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KISS ANNA: „REPÜL A NEHÉZ KŐ: KI TUDJA, HOL ÁLL MEG" ? (Bünös-e Toldi Miklós?)

„... 'Hé paraszt! Melyik út megyén itt Budára?' Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra, De Toldinak a szó szívébe nyilallik, És olyat döbben rá, hogy kívül is hallik. 'Hm, paraszt én!'... 'Bajtárs! Mért nem jősz csatára? Ily legénynek, mint te, ott van ám nagy ára.' Másik szánva mondja: 'Szép öcsém, be nagy kár, Hogy apád paraszt volt s te is az maradtál. Majd később az anyai házban a két testvér közötti rossz viszony tovább romlik, és György öccsét „... arcul csapja, szintúgy csattan". A pofon következménye pedig - hiszen „Toldi Miklósnak sincs ám galambepéje, / Bosszúállás lelke költözik beléje" -, hogy Miklós már az ütést visszaadná, de „...közéjük fut anyja, / Testével takarja Györgyöt és úgy védi, / Pedig nem is Györgyöt, hanem Miklóst félti". Az események ettől kezdve felgyorsulnak, és már semmi sem állíthatja meg a szörnyű tett bekövetkeztét. Arany sorai azt sugalmazzák, hogy Toldi az emberölést erős felindulásban követte el. A király szavai is ezt a minősítést alapozzák meg. Erre utal a költő későbbi müve, a trilógia következő része, a „Toldi estéje" is, amelyben az öreg Toldit indulatai ugyanúgy „bűnbe ejtik". Csakhogy én vitatkoznék Arany Jánossal, mert véleményem szerint Toldi Miklós tettét jogos védelmi helyzetben követte el. Nem büntethető ugyanis az, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A jogos védelem alapgondolata a római jogban jelenik meg: „vim vi repeliere cuique licet". A jogos védelem megengedhetősége arra vezethető vissza, hogy a jogosan védekező azt a támadást hárítja el, amely egyébként az államhatalom feladata lett volna. A jogosan védekező tehát lényegében a társadalom védekezését valósítja meg a támadóval szemben, ezért ez a védekezés a társadalomra veszélyesnek nem tekinthető. A jogos védelem megvalósulásának feltételei között több szempont szerepel. A legfontosabb, hogy a támadás jogtalan legyen. Nem követelmény ugyanakkor, hogy erőszakos magatartás is legyen egyben és személy ellen irányuljon. A támadás a közérdek ellen is irányulhat. A jogos védelmi helyzet akkor is fennáll, ha mások életét, testi épségét vagy javait védem. Ezért nevezik jogos védelemnek és nem önvédelemnek. További feltétele, hogy a támadásnak, illetve a támadással való fenyegetésnek ténylegesen kell fennállnia. Nincs jogos védelmi helyzetben az, aki csak arra következtet, hogy meg akarják támadni. Természetesen Toldi Miklós esetében fennáll a jogos védelmi helyzet, hiszen a személye, sőt az élete ellen irányuló közvetlen és tényleges támadásról olvasunk a műben.