Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KISS ANNA: „REPÜL A NEHÉZ KŐ: KI TUDJA, HOL ÁLL MEG" ? (Bünös-e Toldi Miklós?)

Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette,... ...De midőn egy dárda válla csontját érte, Iszonyatosképpen megharagudott érte... " A vitézek részéről történő jogtalan támadás tehát folyamatos és kitartó volt, és Toldi a további támadás megakadályozása, illetve elhárítása érdekében folyamodott tettlegességhez. Nagyon fontos kérdés, hogy mettől meddig tart a jogos védelmi helyzet? A jogos védelmi helyzet a jogtalan támadás megindításával nyílik meg és addig tart, amíg a támadás folyik. A támadás megszűnte után a volt támadóval, illetőleg támadókkal szembeni fellépés már nem jogos védelmi cselekmény. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Toldi a malomkő eldobása után, a „biztonság" kedvéért még egy követ hajít el, akkor ez már kívül esik a jogos védelem keretein. Természetesen csak abban az esetben, ha az első kő után a vitézek felhagynak dárdáik döngetéseitől. Mert ha további támadás várható, akkor a jogos védelmi helyzet sem szűnik meg. További feltétel, hogy a védekezés szükséges és arányos legyen. Akkor szükséges, ha a támadás jellege és intenzitása ezt indokolja. Nem kötelezhető ugyanakkor a megtámadott arra, hogy elmeneküljön. Szükséges továbbá, hogy a védekezés arányban álljon a támadással. A védekezés szükséges mértékét mindenkinek be kell tartania, mert a „többlet-sérelem" okozásáért felelnie kell. Természetesen a szükséges mérték túllépése nem állapítható meg, ha a jogtalan támadás valakinek az élete ellen irányul. A fiatalabbik Toldi ellen irányuló támadás közvetlenül fenyegette Arany hősének életét, hiszen az eszköz - dárda - használata is erre enged következtetni. Sőt egy-egy dárda „fejétől sem járt messze néha". Az „utolsó cseppet" pedig a válla csontját ért támadás jelentette. Amennyiben Toldi Miklós ellen napjainkban indulna meg a büntetőeljárás az elévülés szabályait most figyelembe nem véve -, vele szemben a bíróság büntetést nem alkalmazna. Nem azért, mert a cseh vitéz legyőzésével „nagy csapástól" mentette meg a magyar népet, és ezért kegyelemben részesítené, hanem azért, mert jogos védelmi helyzetben cselekedett. Mivel az őt ért támadás az élete ellen irányult, ezért jogosan védekezett. A jogos védelem esetén ugyanis a cselekmény a társadalomra nem veszélyes, ezért büntetőjogi felelősség őt nem terheli. Arany János más műveiben is lépten-nyomon találkozunk jogi esetekkel. Itt van például a nagykőrösi balladák közül az „Ágnes asszony", amely szintén megtörtént tényeken alapul. A költő egy geszti esetet dolgoz fel ebben a müvében. Arany gyakran találkozott egy szótlan parasztasszonnyal, aki reggeltől-estig a patakban mosott. Felfigyelt rá, érdeklődött utána, s balladának dolgozta fel az akkori közvéleményt is nagyon foglalkoztató szerelmi háromszöget. „Szörnyű a bűn, terhes a vád", mivel a tényállás szerint Ágnes asszony szeretőjével együtt megölte férjét. Mégsem a pozitív jog sújt le rá, nem az ember által létrehozóit jogszabály alkalmazói, a bölcs bírák ítélkeznek felette, hanem a bün és bűnhődés bibliai szigorának megfelelően az erkölcsi normák mondják ki a végső „verdict"-et. A bűntett bomlasztó hatása következtében Ágnes asszony megőrült, így „a bölcs törvény-