Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)
KISS ANNA: „REPÜL A NEHÉZ KŐ: KI TUDJA, HOL ÁLL MEG" ? (Bünös-e Toldi Miklós?)
S nagyfejű legényit ily szókkal biztatja: Hé fiúk! Amott ül egy túzok magában, Orrát szárnya alá dugta nagy buvában, Gunnyaszt, vagy dög is már? Lássuk, fölrepül-e? Meg kell a palánkot döngetni körüle!" Toldi Miklós pedig egy darabig tűrte, hogy a dárdák körülötte döngetik a földet. Csakhogy „midőn egy dárda válla csontját érte / Iszonyatosképen megharagudott érte". Erős felindulásában „a malomkő-darabot fogta, / Toldi György boszszantó népe közé dobta". Az indulat az ember érzelmi világához tartozó jelenség. A mű olvasása közben senki sem csodálkozhat azon, hogy egy ilyen helyzetben Toldi Miklós indulatai megváltoztatták intellektuális képességeit. Tudatának beszűkülése azt eredményezte, hogy nem volt képes tetteit ellenőrizni, hiszen a benne lezajló szándékkialakító folyamat nélkülözte a meggondolás jegyeit. Az elhatározás, valamint a cselekmény kialakulása és lefolyása fölötti értelmi ellenőrzés meggyengült. A legtöbb törvény - több feltétel együttes megvalósulása esetén - szabályozza az emberölés privilegizált esetét, az erős felindulásban elkövetett emberölést. Ennek egyik feltétele, hogy az elkövető olyan felzaklatott idegállapotban hajtsa végre a bűncselekményt, amelyben tudata elhomályosodott, így tetteinek szokásos módon történő átgondolására képtelen. A másik feltétele, hogy a felindulás oka erkölcsileg méltányolható legyen. Erős felindulásra ugyanis nem hivatkozhat az elkövető, amennyiben saját tudatos tevékenységével váltotta azt ki. Büntetőjogi szempontból tehát nem erős felindulás az olyan állapot, amely kizárólagosan az elkövető személyében van. Abban az esetben viszont, ha a sértett magatartása vagy más méltányolható körülmény váltotta azt ki, a privilegizált tényállás megvalósul. Az erős felindulás fennállását és fokát az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni. Ennek folyamán nem csak az elkövetést közvetlenül megelőző eseménynek, hanem az összes körülménynek és azok együttes kölcsönhatásának van jelentősége. Az erős felindulásban elkövetett emberölés rendszerint az ellen irányul, aki az erős felindulást kiváltotta. A tényállás megvalósításának azonban nem feltétele, hogy a sértett okozza az erős felindulást. Amenynyiben az erős felindulás létrejött, közömbös, hogy az ölési cselekmény az azt kiváltó személy vagy más ellen irányul. Toldi Miklós esetében tehát nem csak a malomkő eldobását közvetlenül megelőző történéseket kell figyelembe vennünk, hanem az azt megelőző eseményeket is. Feltéve, hogy azok kölcsönhatása kimutatható. Toldit a nap folyamán érő sérelmek együttesen hozták abba a helyzetbe, hogy nem volt képes indulatain úrrá lenni. Valamennyien jól ismerjük a történetet. Reggel többször is parasztnak szólították:
