Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KISS ANNA: „REPÜL A NEHÉZ KŐ: KI TUDJA, HOL ÁLL MEG" ? (Bünös-e Toldi Miklós?)

elkövető nem kívánja a sértett halálát, de felismeri a halál lehetőségének beállását és abba belenyugszik. Ez pedig a mi esetünkben azt jelentené, hogy Toldi Miklós, bár nem kívánta e súlyos eredményt, de felismerte a halál lehetőségének beállását és abba beletörődött. Ez csak abban az esetben valósulhatott volna meg, ha Toldi tudata átfogta volna a halálos eredmény beálltának lehetőségét, illetve ennek elmaradása számára teljesen közömbös lett volna. A gondatlan emberölés tényállása az alanyi oldal tekintetében tér el a szándékos alakzattól. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Az első esetben tudatos gondatlanságról (luxuria), a második esetben pedig hanyag gondatlanságról (negligentia) beszélünk. A tudatos gondatlanság és az eshetőleges szándék nagyon közel áll egymáshoz. A két bünösségi alakzat tudati oldala elvileg azonos: az elkövető előre látja az eredmény bekövetkezésének lehetőségét. A különbség abban van, hogy amíg az eshetőleges szándék esetében ebbe belenyugszik, addig a luxuria esetén könnyelműen bízik a halál elmaradásában. Itt kell megemlítenünk a tudatos gondatlanság sajátos fajtáját, a limitált veszélyeztetési szándékkal párosuló luxuriát. Toldi Miklós esetét ugyanis értelmezhetjük úgy is, hogy a kő elhajításával az volt a célja, hogy ráijesszen az őt bosszantó katonákra. Csakhogy ennek olyan módját választotta, amellyel mások életét veszélyeztette. Ennek folyamán a közvetlen veszélyeztetésbe belenyugodott, bár bízott abban, hogy ügyessége folytán sikerül a balesetet elhárítania. A gondatlanság másik fajtája a hanyagság. A bűnösség alapja ebben az esetben az elkövetőtől elvárható előreláthatóság. A negligentia esetén az elkövetőnek a bűncselekményhez való tényleges pszichés viszonya hiányzik. Az elkövetőtől elvárható előreláthatóságnak két feltétele van: a gondosságra való kötelesség és a köteles gondosság tanúsítására való képesség. A Toldi Miklós által elkövetett bűncselekmény - az eddig kifejtettek alapján leginkább a tudatos gondatlansággal elkövetett emberölés bűntettéhez hasonlít. Csakhogy figyelmen kívül hagytuk a bűncselekményt időben megelőző tényeket. Nem feledkezhetünk el ugyanis Toldi György és katonái szerepéről, mert a sértetti közrehatás esetünk szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. „Fölkelvén pedig jó Toldi György asztala: 'Vitéz ő szolgái rudat hánynak vala.' Ifjú vér, öreg bor ficánkodott erőkben, A fa dárda vígan perdült jobb kezökben, Toldi György meg... Majd, midőn meglátta a telek lábjában Ülni öccsét Miklóst nagy-busan magában, Feltámad lelkének szennyes indulatja,