Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

HORVÁTH PÁL: A MEGKÉSETT POLGÁRI ÁTALAKULÁS IDŐSZAKÁBAN

zsonyban és onnan visszatérve a fiatalok előtt is felvetette a petíciós kampány tervét, így történhetett, hogy most már (márc. 8. és 9. körül) a „helybeli lelkes ifjúság és a polgárok egy hányada is " követelte a diétához intézendő petíció kiadását. Alig néhány nappal később Vasváriék már hangadóként vették át a szót a petíciós mozgalom ügyében, mondván, hogy a petíciós mozgalom megindítására „múlhatatlanul szükség van, mert az országgyűlés, amely csak egy kiváltságos osztályt képvisel, Béccsel szemben egymagában nem tudja sikerrel felvenni a harcot". A nemesi liberálisok {Klauzálék) ugyanezen az estén még megakasztották az ügyet, de az elégületlenül távozók fogadkoztak, hogy „ nem hagyják az ügyet oly hosszú pórázra ". Mindez az ismert történelmi jelentőségű eseményekbe torkollott, de távolról sem azzal az ösztönösséggel, ahogy azt az egykorú, illetve a jobbára nemesi liberális memoár-irodalom megrajzolta. Tankerületi főigazgatók jelentései és más korabeli források nyomán tudjuk, hogy most már „...a honi tanintézetekben ifjúság közös levelezésbe bocsátkozott (ld. OL.VKM ir.). A Tillinger-házi klub persze továbbra is vezető szerepet játszott, miként azt a Márczius Tizenötödike félreérthetetlenül meg is fogalmazta. Innen kelt még a márciusi napokban a kezdeményezés, hogy a vidéki főiskolákat levélben szólítsák fel a csatlakozásra és a korszerű kívánataik lerögzítésére. Ennek hatása alatt a petíciós mozgalom országos akcióvá terebélyesedett, és a tömegmozgalmakkal kísért első hullám tetőzött az egyetemről szóló törvényjavaslat felsőházi vitája idején. Szinte már a pesti forradalmi eseményeket utánozva zajlottak a tömegmegmozdulások például a rendi országgyűlésnek otthont adó városban is. A mozgalom országos jellegét mutatja, hogy a kassai, a pozsonyi, a győri stb. akadémiák, a temesvári lyceum, az egri érseki főtanoda, a váci gymnásium, a pécsi főtanoda, és még sok más vidéki művelődési központ mozdult meg egyszerre. A hivatali úton érkező tanodái jelentések egy része azt mondja, hogy a felhívás a fiatalok kedélyét olyannyira felizgatta, hogy a „pozsonyi és a budapesti példák valamint eddig, úgy ezentúl is utánoztatni fognak". Valójában azonban petíciók gyakran szembetűnően fejlett eszmei tisztánlátással léptek fel a polgári értelemben vett tudomány szabadság intézményesítése érdekében. Neves értelmiségi személyiségek álltak az ilyen jellegű vidéki megmozdulások mögött, miként azt a történelmi kútfők is maradandóan igazolják. A kassai akadémiai ifjúság Bokrányi János törvénytanár irányítása alatt már március második felében elérte, hogy a helyi polgársággal együtt szerkesztett közkívánatok a tudomány felszabadítását is magukba foglalják. Ez a petíció követelte először például a tudomány, a művészetek országgyűlési képviseletének a megvalósítását és az ország újabb egyetemekkel történő felruházását is. A tudományban kitűnt személyek pedig bárhol szabadon oktathassanak és azok az állam által fizetett tanárokéval egyenlő érvényű bizonyítványokat adhassanak. „Nem kegyelem, de érdem és nyilvános csődület" döntse el továbbá, hogy a gyakorlati életben alkalmazható ... tanok hozassanak be, stb. A 12 pontban foglalt kassai petíció tehát a tudomány felszabadításának az ügyét olyan szinten foglalta rendszerbe, amely korát messze meghaladta. így például a tanszabadság konkreti-