Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

HALABUK JÓZSEF: EGY ÚRBÉRI PERBELI BÜNTETŐ ÜGY (Albertfalva, 1820-1830-as évek)

HALABUK JÓZSEF Egy úrbéri perbeli büntető ügy (Albertfalva, 1820-1830-as évek) Albertfalva méreteit tekintve kicsiny, de településtudományi szempontból komoly jelentőséggel bíró község volt. Jelenleg Budapest XI. kerülete egyik városrészét alkotja.

1 Buda főváros déli határvonalán 1815-ben alapította a falut ettrekarcsai Georch Illés. Az egyutcás, ötven házra tervezett, elsősorban faiparokat művelők által lakott, iparosfalu a főváros(ok) ipari elővárosa volt. A kiépülő település földesura a Habsburg-család Ráckevei (de Promontoriumban, azaz Budafokon székelő központú) Uradalma volt. A helybeli iparűzők uradalmi zsellérek voltak (a faluban más jogállású személyek gyakorlatilag nem éltek). Az uradalom azonban nem tartott igényt sem tennékeikre, sem pedig szakmunkájukra. Státuszuk ugyanakkor megvédte őket a kontárság vádja ellen. A közösség életre keltését - az európai polgári forradalmak klasszikus korszakának végén - határozott szándék indukálta: legyen az egységes főváros kapitalizálódása és polgárosodása egyik (meghatározó erejű és szerepű) forrása, a magyar nemzet sorsa kedvező alakulásának tényleges eszköze. A fővárosrész küldetéstudata (ha szabad így fogalmazni) megvalósulása azonban - szinte teljes mértékben önmagán kívüli okokból fakadóan - torzóban maradt, vagy azzá vált, de nem lett belőle fragmens. Lakói mindezek ellenére fennállása teljes időszakában kísérletek sorát keltették életre, hogy helyesbítő eljárások alkalmazásával további értékeket szolgáltassanak a fővárosi- és az országos polgárosodás számára. Közösségi hagyományai ma is élnek. A régió urbanisztikai szerepe pedig a jövőben is fontos lehet. Albertfalva mindennapi élete általában nyugodtan zajlott. Lakói érdeklődő, eléggé tájékozott emberek voltak, akik földrajzi, valamint szociális szempontból meglehetősen mozgékonyaknak bizonyultak. Sok volt közöttük a valódi személyiség. Az általuk űzött foglalkozások, a letelepedési körülményeik, az érintett helyszín urbanisztikai jellege és saját etikai meggyőződésük, illetve magatartásuk együttes következményeként bűnözési szempontból a falu meglehetősen „unalmas" hely volt. Az itteni életmód és életvitel jellege azonban jól tükröződik az egyes helyi bűnügyekben. Ebből a nézőpontból tekintve azonban már sokkal érdekesebb és tanulságosabb a községbeli bűnözés és bűnüldözés története. Tekintettel lehetőségeinkre, egy-egy jellegzetes bűnesetet mutatunk be a következő oldalakon. Ezek az esetek általában nem minősíthetőek kirívóaknak. Egy-egy történeti korszak fejVö: Dr. Halabuk József, Albertfalva története a kezdetektől a századfordulóig, Budapest, 1997.