Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)
KŐFALVI TAMÁS: A HATALMASKODÁS BŰNE A KÖZÉPKORBAN
6. A hatalmaskodások károsultjai A hatalmaskodások károsultjai - közvetlen vagy közvetett módon - azok a birtokosok voltak, akiknek javaival, jobbágyaival szemben a hatalmaskodásokat elkövették. Ok voltak azok, akik törvényes elégtétel reményében indítottak pert valamely bírói fórum előtt a bűncselekmények elkövetőivel, illetve azok urával szemben, még akkor is, ha a támadás nem közvetlenül őket vagy családjukat, hanem a fennhatóságuk alatt élő jobbágyokat, familiáris nemeseket vagy azok jobbágyait érte. A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevelei miként területileg is csak korlátozott áttekintést adnak a konvent hatókörén belüli hatalmaskodásokról, úgy a károsultak köre szempontjából is lényegében azt a csoportot határolják körül, amelyik ügyeit általában a pécsváradi hiteleshelynél intézte. Azok a személyek és testületek, amelyeknek hatalmaskodás kapcsán indított pereiben a pécsváradi konvent végzett vizsgálatot, rendre felbukkannak a magánjogi ügyekben is, vagyis a konvent hiteleshelyi tevékenységének nemcsak törzsterületéről, hanem törzsügyfeleiről is beszélni lehet. Természetesen a hatalmaskodási esetek - lévén erősen anyagi motivációjúak - elsősorban a vidék gazdagabb, nagyobb területekkel és jelentősebb anyagi javakkal rendelkező birtokosai ellen irányultak, akik természetesen más oldalról maguk is hatalmaskodások elkövetői vagy elrendelői lehettek. Közöttük mindenekelőtt az egyháziakat kell megemlíteni. Az ellenük elkövetett bűncselekmények legtöbbje, szám szerint húsz, a margitszigeti apácák birtokait sújtotta. Ennek oka nemcsak annak a vagyonnak a nagysága lehetett, amely Baranya, Tolna és Somogy megyék érintett területein az apácák kezén felhalmozódott, hanem a tényleges irányító és védelmező hatalom távolsága is, hiszen az apácák itteni ügyeit általában az egyes birtokokon élő világi tisztségviselők irányították, vagy egy-egy, alkalomszerűen megbízott szerzetes ellenőrizte. Nyolc esetben a pécsi káptalan volt a bűncselekmények elszenvedője, a többi egyházi intézmény 151 ellen intézett támadásról pedig csak egy-két oklevél tanúskodik. 152 Ami a világi károsultakat illeti, kiemelkedő gyakorisággal találkozhatunk közöttük a Bátmonostori-család tagjaival - bár ők a hatalmaskodások elkövetői közt is gyakran szerepelnek - illetve a nőkkel, köztük is elsősorban a birtokok irányítására rákényszerült özvegyekkel. 151 Ezek között van a bátai apát, a gyulai pálosok, a vránai perjel, a bács-kalocsai érsek, a kalocsai káptalan, a szekszárdi apát és az erdélyi püspök. 152 Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek a számok csak a pécsváradi konvent hiteleshelyi okleveleiben fennmaradt eseteket mutatják, a károsultakra vonatkozó teljesebb képet a terület más hiteleshelyi anyagainak szisztematikus átvizsgálása eredményezhet.
