Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KŐFALVI TAMÁS: A HATALMASKODÁS BŰNE A KÖZÉPKORBAN

7. Az okozott anyagi károk nagysága A hatalmaskodások során okozott anyagi károk nagysága jelenti az okleve­lekben leírt esetek egyetlen olyan elemét, amellyel kapcsolatban a vizsgálatot vég­ző személyek nem mindig tudták a pontos adatot megállapítani, vagyis az eljárásra felszólító parancslevélben szereplő összeg nagyságát sem cáfolni, sem megerősíte­ni nem lehetett. Ennek leginkább az lehetett az oka, hogy a megkérdezettek való­színűleg nem tudták egybehangzóan pénzösszegre váltani a károkat, de tegyük hozzá, hogy ezt - különösen a személyek elleni támadások esetében - szinte lehe­tetlen is volt megtenni. A hatalmaskodási esetek során okozott károk pénzösszeg­szerű summázatát ráadásul csak a 15. század második felétől foglalják többé­kevésbé következetesen a parancslevelekbe. A hatalmaskodási esetek egyébként az okozott anyagi károk nagysága szerint is jelentős változatosságot mutatnak. A skála egyik végén a csekély anyagi veszteséget okozó esetek állnak, mint például egyes ruhadarabok elvétele, a másikon pedig a nagy értékű vagyontárgyak, például az ékszerek elrablása. Mindenképpen külön kell kezelni a mindennapi termelőtevé­kenységben okozott károkat, hiszen az elhajtott állatok, a tönkretett szerszámok, az elrabolt termés, vagy a felégetett erdők valójában jóval nagyobb károkat jelentettek az elvett vagy megsemmisült javak piaci értékénél. A hatalmaskodás bűnéről - áttekintve annak elméleti és gyakorlati kérdéseit - összegzésként elmondható, hogy a középkori jogélet olyan összetevőjéről van szó, amelyről, legalábbis a többi bűncselekményhez viszonyítva sok és az esetek többségében igen részletes információ maradt fenn. Természetesen, mivel az itt át­tekintett példák elhanyagolható részét képezik az elkövetett és az oklevelek révén megismerhető eseteknek, ezért a levont következtetések terén is hangsúlyozni kell az elemzés korlátait. A fent elmondottak igazolásához vagy éppen cáfolatához ezért a jövőben feltétlenül szükség lesz még a rendelkezésre álló okleveles forrásanyag más részeinek, mint kontroll-anyagnak a feltárására. E munka azonban túl is mutat a hatalmaskodás bűnének jellemzésén, mivel ezekből az esetekből a középkori mindennapok számos más vonatkozása is megismerhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom