Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KŐFALVI TAMÁS: A HATALMASKODÁS BŰNE A KÖZÉPKORBAN

mester és testvére: László mester három jobbágyát, Jánost Pétert és Gergelyt többszörösen megsebesítették és megverték, akik közül Gergely meg is némult, Corrardus nevü szolgájuk ujját pedig levágták.

14 1467. december 24-én, az éjszaka csendjében, Szekcsői Herczegh Pál és fia: László, jobbágyaikkal együtt Bátmonostori Töttös László Baranya megyei Bewzeldegh (Bezedek - Baranya m.) nevü birtokára törtek, ahol két, rablógyilkosság miatt fogva tartott embert kiszabadítottak, több jobbágyot félholtra vertek, másokat megsebesítettek, terhes asszonyokat pedig lovaikkal úgy legázoltak, hogy közülük négy elvetélt.

146 A legsúlyosabb esetekben a sérülések közvetve vagy közvetlenül halálhoz vezettek. A vizsgálatba bevont esetek közül a legtöbb halálos áldozatot az a más összefüggésben már említett hatalmaskodás követelte, amelyben Kyshorwath János és társai 1493-ban az Athya nevü mezőváros elfoglalása és kifosztása során több, mint 40 embert öltek meg.

147 Két esetben maradt fenn információ arról, hogy a tettesek, tettük leplezése érdekében igyekeztek megszabadulni a holttestektől. 1400. máj. 31-én Gergely Bathyan-i (Battyán - Baranya m.) officiális, urainak, Selyz-i Vesszős fia Tamás fia: Györgynek és Bathyan-i Töttös fia: Lászlónak a parancsára, 61 jobbággyal rátört Janosy-i Mihály fia: Mihálynak Janusy-i (Jánosi - Baranya m.) házára, azt felgyújtották, Mihály két testvérét: Jánost és Miklóst, öt familiárisukkal együtt megölték, holttesteiket pedig a tűzbe vetették.

148 1402. május 16-án Bátmonostori László fia: László mester és Tamás fia: György mester 59 jobbágya, uraik parancsára a pécsi káptalan Eghazasjanosy (Jánosi - Baranya m.) nevü birtokára rontván, Gadan-i Jakab fia: Pétert, házából kivonszolván megölték, holttestét pedig hogy elrejtsék, elvitték.

149 Ez a fokú tudatosság azonban az eseteket a halálos kimenetelű hatalmaskodások közül már inkább a gyilkosság bűncselekményének körébe sorolja. 5 145 A konvent 1354. márc. 21-i jelentése. DL 77087 (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 384.) K.: Z. II. 555-556. (416. sz.) 146 A konvent 1468. ápr. 9-i jelentéséből. DL 81659 (Zichy cs. zsélyi lt. 213. 2793.) K.: Z. X. 450-452. (306. sz.) 147 DL 20056 (NRA. 1559. 6.) R.: KŐFALVI, 2000. 832. sz. és DL 20057 (NRA. 1559. 7.) R: KŐFALVI, 2000. 833. sz. 148 A konvent 1408. dec. 3-i jelentéséből. DL 78863 (Zichy cs. zsélyi lt. 212. 1292.) K.: Z. VI. 109-110. (81. sz.) 149 A konvent 1410. júl. 25-i jelentéséből. DL 78948 (Zichy cs. zsélyi lt. 212. 1347.) R.: KŐFALVI, 2000. 537. sz. 150 Az emberölés és a gyilkosság közötti határvonal a középkori jogban meglehetősen bizonytalan volt, utóbbit alapvetően szándékossága, előre kitervelt volta, illetve az alantas indok miatt a főbenjáró közbüncselekmények közé sorolták. BÉLI 85-86.