Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)
KŐFALVI TAMÁS: A HATALMASKODÁS BŰNE A KÖZÉPKORBAN
KŐFALVI TAMÁS A hatalmaskodás bűne a középkorban* A hatalmaskodás (factum potentialé) a középkor egyik leggyakrabban elkövetett bűncselekménye volt. Végrehajtásának számtalan indoka és formája létezett, elkövetőinek és kárvallottjainak köre pedig szintén nagy változatosságot mutat. A középkorból fennmaradt törvények és oklevelek gazdag forrásbázisát kínálják e bűncselekményi kategória tanulmányozásának. Előbbi csoport elsősorban a hatalmaskodás eseteinek elvi meghatározásában, büntetési tételeinek kiszabásában, illetve a perjogi vonatkozásokban, az utóbbi pedig a bűnelkövetés mindennapi gyakorlata szempontjából teremti meg a vizsgálat lehetőségét. A hatalmaskodás eseteinek, büntetési tételeinek, perjogi szabályozásának összegyűjtése - bár időről időre mindegyik módosult - a törvények szövegei alapján viszonylag egyszerűen elvégezhető. A hatalmaskodás bűne azonban a gyakorlatban jóval sokszínűbb és öszszetettebb volt a törvények száraz szövege által felvázolt képnél. így tehát e bűncselekmény-kategória bemutatásának is két részből kell összetevődnie: egyrészt a hatalmaskodás törvényi szabályozásának, másrészt pedig gyakorlati megvalósulásának elemzéséből, azaz egy általános és egy különös részből. r I. Altalános rész 1. A hatalmaskodás esetei A hatalmaskodás bűncselekményének megjelenése és ezzel összefüggésben önálló jogi kategóriaként való szabályozása - jóllehet a más házának fegyveres megrohanása (invasio domus) már Szent István törvényeiben is külön említést nyert 1 - a 13. század utolsó harmadára tehető. Ekkoriban ugyanis, az Árpádok királyi hatalmának meggyengülése és a főúri magánhatalom megerősödése révén egyre gyakrabban került sor mások birtokainak jogtalan elfoglalására. Ezen cselekmények elterjedésének III. András 1290-91., de főként 1298. évi törvénye igyekezett először gátat szabni, kimondva például, hogy a hatalmaskodók elleni fellépéshez a király külföldi segítséget is igénybe vehet. A közrend megbomlása, a mások vagyona és személye ellen elkövetett büntettek egyenes következményei voltak a főúri családok javára végbement gazdasági hangsúlyeltolódásnak, illetve a királyi fegyveres erő meggyengülésének, s ennek nyomán a központi hatalom tekintélyJelen tanulmány kutatásait az OTKA F29427 számú pályázata támogatta. 1 Szent István II. törvénykönyv 33. tc. 3-4. § Coipus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár 1000-1526. Bp., 1899. (a továbbiakban: CJH) 37.
