Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VÖLGYESI LEVENTE: SZEMELVÉNYEK GYŐR VÁROS FEUDÁLIS BÜNTETŐJOGÁBÓL

mért sérelem esetén a város gyakorolja büntető jogosítványát. Meg kell említenünk továbbá a fórum deprehensionis elvét, amelynek értelmében az elfogott bűnelkövetőt a joghatóság korlátlan büntetőjogi igényének érvényesítése érdekkörében vindikálhatta magának Győr városa az eljárás illetékességét.

11 Az illetékesség nemcsak kötelezettséget jelentett a városi ítélkező fórum számára, hanem megkerülhetetlen igényt is: aki nem az illetékes fórumnál kezdeményezi az eljárást, elutasítható, sőt, elutasítandó és pénzbírsággal is sújtható. A város joghatósága alól azonban ki voltak véve a magasabb rendi állásúakon kívül 1771-től a(z) (seb)orvosok, fizikusok, akik a Nagyszombati Egyetem igazságszolgáltatása alá tartoztak,

12 valamint a diákok, akik iskolájuk joghatóságát kellett, hogy elszenvedjék. Mint jelentősebb jogtörténeti munkák

13 részletesen tárgyalják is, a feudális büntetőeljárásnak két fajtáját különíthetjük el, amelyek — elviekben — egymástól térben és időben el is különülnek. A korábbi eljárási forma az akkuzatórius eljárás, amikor a bíró csupán szemlélője és felügyelője a peres eljárásnak, a felek — a vádló és a terhelt — szóbeli formában és nyilvánosság előtt alaki, sokszor formulákhoz kötött bizonyítás keretében támasztják alá történeti tényállításaikat és jogi álláspontjukat. A bizonyítás lényege nem az események hü rekonstruálása, hanem a felek igazmondásának, becsületességének és ártatlanságának a megállapítása. Ennek értelmében a hamis vádló is komoly büntetést kap.

14 A bizonyítási eszközök ennek értelmében a fél tisztító esküje

15 és tanúinak esküje

16 az eljáró fél igaz voltáról, a párbaj,

17 a tüzesvas

18 és vízpróba. A fél tisztító esküje esetén, amelyet ünnepélyes kéretek között, valamely becses ereklye előtt tesz le, így bizonyítva az ártatlanságot, valamint a tanúk (eskütársak) esküje szintén alkalmas a fél tisztázására. A párbajban a fél vagy önmaga vagy bajnoka által vesz részt: a győztes nyilatkozatai és állításai tekintendőek a bíróság által elfogadottnak. A tüzesvas-próbának is igen szigorú kellékei vannak: a félnek meg kellett jelennie a próbán (tehát a megfutamodás is elegendő volt a bűnösség megállapításához), az előzetes bűnbánati cselekményeken (böjt, szentgyónás, szentáldozás) illően kellett részt venni, az izzó. vas hordozása után bekötözött kézen mind a kötésnek, mind a pecsétjének épnek kellett lennie, a sebnek pedig gyógyulófélben kell állnia. Ha mindezen feltételek fennálltak, a terhelt tisztázta magát. A vízpróba veszélyesebb volt: aki fennmaradt gúzsbakötése után a vízen, az könnyűnek, így bű11 Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest, 1962); 53., 66.1. 12 Acta pol. et iur. No. 198; 1771. szeptember 12. 13 Mezey Bama (szerk.): Magyar jogtörténet (Osiris, 1997); 4. táblázat, 355. o. 14 Kálmám I. dekrétuma 52. czikk 15 Karácsonyi János - Borovszky Sámuel (szerk.): Regestrum Varadiense examinium feni candentis ordine chronologio digestum (Budapest, 1903); 230. sz. 239-244.1. 16 Varjú Elemér (szerk.): Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli Losonczy Bánffy család történetéhez (Budapest, 1908-1928); I. 70. sz. 70-71.1. 17 Radvánszky Béla - Závoczky Levente (szerk.): A Héderváry-család oklevéltára (Budapest, 1909) I. 1. sz. 1-2. 1.; Nagy Imre - Nagy Iván - Véghely Dezső (szerk.): Zalavármegye története. Oklevéltár (Budapest, 1886-1890)1. 98. sz. 132.1. 18 Karácsonyi - Borovszky i. m. 50. sz. 172.1.; 169. sz. 215.1.; 275. sz. 256.1.; 280. sz. 258.1.