Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,
mutasson. 95 Ugyancsak izgatott légkörben történt, egyben a tárgyalás, de az egész per politikai jellegét is felvillantotta dr. Frühwirth Jenő ügyvédnek a Néppárt helyi elnökének kihallgatása, aki a per egyik — a fontosabbik — függetlenségi párti vádlottjára, Halom Vince nagyszokolyi református lelkészre tett terhelő vallomást. Ő a zavargások előidézését nagyrészt Halom Vince azon párthívei előtt tett kijelentésének tudta be, miszerint ha Rátkay nem győz, felgyújtják Pincehelyt. Mint máskor dr. Frühvirth kihallgatásánál is összeütközött a vád és a védelem képviselője, csak felettébb érdekes szereposztásban: a vád képviselője tiltakozott, hogy a több néppárti vádlottat védő dr. Darányi Ferenc a tanúnak Halom Vince felelősségét firtató kérdéseket tegyen fel. Ezt a bíróság elnöke végül nem engedte, amiért Darányi ügyvéd semmiségi panaszt jelentett be. 96 A terhelő tanúk kihallgatása során összesen 216-an kerültek sorra. Igen sok általánosságban tett, korábbi terhelő nyilatkozatot visszavonó vallomás ellenére a Tolnavármegye szerint nagyszámú terhelő adat gyűlt össze, elsősorban Piszker István, Pöcz István, Pöcz Vendel, Császár József és Bubics Antal vádlottak ellen. 97 Június 23-tól öt napon keresztül a mentesítő tanúk kerültek sorra. Ennek lezajlásáról csak az Alkotmányból értesülhetünk, mert a kormánypárti Tolna vármegye ezt nem részletezte. Nem is csoda, hiszen az egyes vádlottakat mentesítő — alibiket igazoló 98 — vallomásokból a pincehelyi események másfajta megvilágítást kapnak. Eszerint a tragikus események előidézéséért a függetlenségi párti tábort is felelősség terheli. Például Rátkay hívei, miközben a néppárti választokon keresztül vezették őket, csúfolódtak, azok közé sörös üveget dobtak, sőt néhány Rátkay párti a kordonon átverekedve egy zászlóval a néppártiakat ingerelte, amire azok kődobálással válaszoltak. 99 A mentesítő tanúk kihallgatása, és így a bizonyítási eljárás július l-re fejeződött be. A perbeszédekre öt nappal később, 6-án került sor. 100 Elsőként Jeney László kir. alügyész 101 kezdte vádindítványával, amelyben — mint a Tolnavármegye írja — „eleven színekkel rajzolja a felekezeti gyűlölség, az elvakult pártszenvedély pusztító hatását" m A kir. alügyész 33 vádlottal szemben emelt vádat, a többiekkel szemben pedig bizonyíték hiányában ejtette. 103 A vád alól mentesítettek közt volt Halom Vince is, ami miatt az alügyész ellen Darányi ügyAlkotmány 190 3. június 19. 8. p. uo. ill. Tolnavármegye 1903. június 21. 5. p. Tolnavármegye 1903. június 28. 5. p. A lap például érdekesnek minősítette Gundl Sándor tanító Bubics Antal ügyvédre vonatkozó mentő vallomását, aki miiit fogalmazott, a lövések idején ,JSacchusnak mutatott be áldozatot". Alkotmány, 1903. június 27. 8. p. uo. ill. Alkotmány 1903. június 26. 10 p. 5 Tolnavámiegye 1903. július 12. 5. p. 1 Jeney László kir. alügyész a kimerültségre panaszkodó Krcsmarik Pál kir. főügyész-helyettest váltotta. Tolnavármegye 1903. július 5. 3. p. 2 Tolnavármegye 1903. július 12. 5. p. Ezt két okkal magyarázta: „ mert míg egyrészt a tanuk az általuk észlelt bűncselekmények tettesei közül sokat korábbi időből nem ismervén, ellenük azon egyszerű látás után határozott vallomást sem tehettek, másrészt az egy párion küzdő és egymást támogató ismerős egyének bűntársi viszonyukrrál fogva egymás ellenében terhelő vallomást tenni óvakodtak." Szekszárdi törvényszék 2400/ B. 1903. sz. ítélete, BML PL i. IV. 902/372.
