Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,
véd fegyelmi feljelentést adott be. 104 Ezt követően a védők következtek, legnagyobb feladatot Darányi vállalva magára, ki a vádlottak zömének védőjeként nagy terjedelmű, több mint háromórás beszédet tartott. A kormánypárti Tolna vármegye elismerte óriási terjedelmű ügyben való jártasságát, könnyed vitakézségét, de felhánytorgatta, hogy Darányi „lépten-nyomon pártpolitikát, megyei hatást emlegetett ". Ezért a bíróság elnöke többször rendre is utasította. Június 7-én a bíróság tanácskozására, majd 8-án az ítélet kihirdetésére került sor. 105 ítéletében a bíróság nem helyezkedett a vádindítvány álláspontjára, mely a zavargásokban részt vett vádlottakat — mivel a főtárgyaláson ténykedésük mérve kideríthető nem volt, és abból kiindulva, hogy céljuk az ellenpárti választók leszavazásának, illetve végső esetben a választás sikeres befejezésének megakadályozása volt — „akarategységben lévőknek " tekintve, mindegyiküket bűnösnek találta a választói jog megsértésének vétségében és hatóság elleni erőszak bűntettének elkövetésében. A törvényszéki ítélet ellenben csak 18 vádlottat talált bűnösnek a btk. egy, kettő vagy egy esetben három rendbeli megsértésében. A bíróság elítéltek nagy részével szemben ugyan fenntartotta a választói jog megsértésének vétségét, de már kevesebbet ítéltek el hatóság elleni erőszakért. Emellett többen bűnösnek mondattak ki magánosok elleni erőszak, könnyű vagy súlyos testi sértésért. Az ítéletben további mérséklést jelentett, hogy a bíróság tekintettel az enyhítő körülményekre, a vádindítványban bűntettnek kimondott cselekményeket visszaminősítette vétségnek. Az enyhítő körülmények közt a vádlottak büntetlen előélete, a választás izgalmaitól, a vérrontástól és a szeszes italtól felhevült kedélyállapota, illetve a bűntető eljárás elhúzódása szerepelt. 106 Enyhítő körülményeket egyedül a pincehelyi vérengzések „casus belli"-jeként, a csendőri fegyverhasználat jogszerűségének igazolásaként számításba vett Gábriel József esetében nem vettek figyelembe. Ugyanis Gábriel bűnösségének kimondásában nyert tételes bizonyítást az, hogy Horváth István a csendőri szolgálati utasítást betartva, csak Gábriel vele szembeni erőszakos fellépésének - miszerint az csendőrszuronyát „ellenséges szándékkal" megragadta - megtörténte után használta fegyverét. A bíróság Gábriel Józsefre szabta ki a legsúlyosabb büntetést, hatóság elleni erőszak büntette és választói jog megsértésének vétsége miatt hét havi börtönre, 100 korona pénzbüntetésre illetve háromévi hivatalvesztésre ítélve őt. Emellett még tizenkét vádlottat ítéltek szabadságvesztésre; ezek terjedelme változó volt, egy héttől négy hónapig terjedt. De Gábriellel szemben a többi szabadságvesztésre ítéltnél a bűntett vétséggé való fokozása együtt járt a letöltendő büntetés nemének enyhítésével, börtön helyett fogházra való változtatásával. Ezen felül nyolcan mellékbüntetésként még pénzbüntetést is kaptak. A fennmaradó öt vádlottra — kik közül hármat az enyhébb megítélés 104 Alkotmány 1903. július 9. 8. p. 105 Tolnavánnegye 1903. július 12. 5. p. 106 Mint a Tolnavármegye írja: .huzamos ideig sorsukról bizonytalanságban voltak, a mi már bizonyos neme a bünhődésnek". Tolnavármegye 1903. július 12. 5. p.; Az I. rendű vádlott Gettlinger Mártonnál enyhítő körülményeknél a bíróság még azt is figyelembe vette, hogy őt „cselekménye elkövetésében a régebbi idő óta fennálló elkeseredett ellenséges viszony is sarkalt". Szekszárdi törvényszék 2400/B. 1903. sz. ítélete, BML Pl. i. TV. 902/372.
