Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,
mélve a csendőröket sem, minek következtében azok — személy szerint Horváth István, Varga Gyula és Kasó Ferenc — 15-20-szor a támadó tömegbe lőttek. Az öt ember halálát és nyolc sérülését okozó sortűz hatásaként az indulatok végképp elszabadultak, a rend teljesen felbomlott, a választás zavargásokba torkollott. A tér valóságos csatatérré változott, de tumultuózus jelenetekre került sor a községházán is, ahová a felbőszült néppárti tömeg tört be, megdobálva a szavazatszedő küldöttség tagjait és bántalmazva jó néhány Rátkay pártit. A véglegesen 5 órakor felfüggesztett választás színhelyéről a választási apparátus és a függetlenségi párti szavazók egy része karhatalmi fedezet mellett, szükségvonaton menekült el a közeli Hőgyészre. 4 A néppárti sajtó — az országos Alkotmány és a helyi néppárti lapnak tekinthető katolikus Pécsi Közlöny — természetesen másképp tálalta az eseményeket, az izgatottság fokozásában a függetlenségi táborra illetve a hatóságokra hárítva a felelősséget, külön kiemelve azt a Halom Vince nagyszokolyi református lelkésznek tulajdonított kijelentést, miszerint ha nem a Kossuth-párti Rátkay győz, négy sarkán felgyújtják Pincehelyt. 5 A Pincehelyen történtek felderítése még aznap este megkezdődött. A tragédia körülményeinek tisztázására, a bűnösség és felelősség megállapítására három szálon folyt vizsgálat illetve eljárás. A három közül kettő a jogszabályokból kifolyólag rögtön, hivatalból elkezdődött és többé-kevésbé nyilvánosan zajlott. A legnagyobb, különböző szakaszait végig kísérő publicitást a 72 polgári személy ellen indult büntetőjogi eljárás kapta. Mondhatni, hogy a „hatalom" a pincehelyi eseményekkel kapcsolatos szerepét, felelősségét e szálon kezelte, a felelősségáthárítás kommunikálása ezen keresztül történt. Az eljárás során nem, de a végeredményére vonatkozóan jelentős publicitást kapott a csendőri fegyverhasználat jogosságát vizsgáló hadbírósági eljárás is. Viszont nem vált publikussá a helyi közigazgatás szerepét, jelesül a választás körül illetékes Szévald Móric főszolgabíró felelősségét firtató, az október 16-i pótválasztást követően elrendelt két bel-ügyminisztériumi vizsgálat. Az események kibogozását utóbbi szálunknál kezdjük. Vizsgálat a közigazgatás szerepéről Az 1901. évi képviselőválasztásokat az államhatalom és a közigazgatás részéről a korábbiakhoz képest alapos előkészületek előzték meg. Az 1898. évi belpolitikai válságot a kormánytöbbség és ellenzék közt feloldó kompromisszum eredményeként született meg a képviselőválasztásokat szabályozó 1899/XV. tc. 6 . Ettől az ellenzék a választási ügyekben való pártatlanabb igazságszolgáltatást — amit ezen ügyek országgyűléstől a Kúria hatáskörébe történő vonása garantálni látszott —, és az 1896. évi választásokat kísérő visszaélések megfékezését, a kormány 4 Csekő Ernő: Két választás Pincehelyen. Az 1901. évi véres országgyűlési képviselőválasztás. In: Levéltári Szemle 1999/1. szám, 22-29. p. 5 Pécsi Közlöny 1901. október 3, október 6. 6-7. p. 6 Magyarország története 7/1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 226. p.
