Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

pedig az előbbinél nyugodtabb választást várt. Amire a törvény alapján volt is remény, hiszen amellett, hogy az a korábbiaknál részletesebben határozta meg a választás érvénytelenítésére okot adó visszaélések körét, a hatalommal történő viszszaélés megelőzése érdekében eltiltotta az állami, törvényhatósági és bírói tisztviselőket, hogy hatásköri területükön képviselőjelöltként vagy pártmozgalom szervezőjeként fellépjenek.

7 Az államhatalmat, legalábbis a belügyminisztérium 1901. szeptember 10-i körrendelte

8 alapján nemcsak a törvény megalkotásakor vezette „<7 választói jog szabad érvényesülése, a hivatali hatalommal való esetleges visszaélés megakadályozása és a hivatali állás tekintélyének megóvása"

9

, hanem ennek végrehajtásakor is. De kérdéses, hogy „a magam részéről a törvény rendelkezésének megszegésével szemben a legszigorúbb megtorló eljárást fogom foganatba tenni" kitétellel záruló körrendelet, illetve más lépések — így Szívák Imre Képviselőválasztási Codex c. művének a választásoknál érintett hatóságok számára történő megküldése

10 — kellő mértékben szolgálták, szolgálhatták-e, hogy az 1901. évi választások valóban rászolgáljanak a tiszta jelzőre.

11 Hiszen, ha ezek valós szándékok is voltak, a választási rendszer és annak kialakult gyakorlata ezek érvényesülésére determinálóan hatott, amit Tolnában már a szavazatszedő küldöttségek összetétele is jelzett. Ugyan a pincehelyi volt az egyetlen kerület Tolna megyében, ahol a küldöttség élére — nyilván azért, mert kormánypárti jelölt sem volt — nem kormánypárti elnök került, de a pártatlanság követelményeinek így sem sikerült eleget tenni. A kormánypárti többségű Központi Választmány a kerület élére a függetlenségi párti dr. Schwetz Antalt, helyettesének a kormánypárti Kerbolt Istvánt jelölte.

12 Ez viszont helyi szinten is aktualitást adott azon néppárti aggodalmaknak és vádaknak, hogy a kormányzó szabadelvű párt és közjogi ellenzéke, a függetlenségi párt bizonyos kérdésekben, így a Néppárttal szembeni fellépésben képes az együttműködésre. E pártpolitikai vonatkozásoknál egy pillanatra meg kell állnunk, hogy kísérletet tegyünk az 1901. október 2-án Pincehelyen egymásnak feszülő ellentétek felvázolására. Mint tudjuk, a századforduló körüli évek politikájában új színt hozott, hogy az egyházpolitikai törvények elfogadásának hatására 1895-ben létrejött katolikus világnézetű Néppárt túllépve a közjogi politizáláson, a szabadelvű állam és társadalmi rendszer ellenzékeként lépett fel. A párt az államrezon olyan evidenciáit kérdőjelezte meg (állam szekularizációja, nemzetiségi- és szociálpolitikája) ami 7 1899. évi Törvénytár, Budapest, 1899. 93-102, 159-161. p. 8 A belügyminiszter 98976/1.-1901. sz. körrendelete, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban: TMÖL) Alispáni iratok (Al. i.) 1733/1901. alapszámú irat. 9 Az idézeteket a forrásoknak megfelelően, betűhüen, a jelenlegi helyesírási szabályokat figyelmen kívül hagyva közlöm. 10 A belügyminiszter 49820/I.-1901. sz. körrendelete, TMÖL Al. i. 1096/1901. 11 A „tiszta választások" szlogenje már a választást megelőzően köztudatba került, azt követően pedig értékelő cikkek címeként kapott elismerő, vagy épp ironikus értelmet. 12 Tolnavármegye 1901. szeptember 22. 3^1 p; Gaál Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztások Tolna megyében (1875-1905) In: A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve XII. Szekszárd, 1984. 177. p