Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

BÉLY LÁSZLÓ: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS A FŐKAPITÁNY SZEMÉVEL - A megye rövid, általános bemutatása

Véleményem szerint a bűnözésről, és a bűnüldözés hatékonyságáról vallott felfogás az elmúlt évtizedben átalakította az átlagemberek kriminális attitűdjét. Nőtt a félelem, ugyanakkor finomodott a kockázat-értékelés, emelkedett az önvédelemre való hajlam, és egyre nagyobb készség mutatkozik a bűnmegelőzési intézkedések befogadására. Szeretném konkrétan megfogalmazni azoknak az „üzeneteknek" egy részét, amelyeket ez a tudományos konferencia a felelős döntéshozók elé terjeszthet. Legelőször azt, hogy a bűnözés elleni küzdelem legfontosabb „fegyvere" a társadalom értékteremtő ereje, kezdve a gazdaságtól, egészen a kulturális javak előállításáig. Épp ezért csak az a közbiztonsági stratégia lehet sikeres, amely a fő figyelmet a társadalom pozitív kontroll mechanizmusaira helyezi. Másodszor: a tények azt támasztják alá, hogy a jogsértések büntetőjogi kezelése a jelenleginél lényegesen differenciáltabb megközelítést igényel. A bűnözés elleni harcnak, a közbiztonság oltalmazásának több területén a feladatok társadalmasíthatóak, ahol a büntetéseket és a törvényes erőszakot a minimumra lehet csökkenteni. Ilyen terület, pl. az első bűntényesekkel való foglalkozás, a börtönt elkerülő intézkedések szélesítése, a decentralizált és a lakosság széles rétegeivel kommunikálni képes rendőrség, a társadalmilag halmozottan hátrányos helyzetben levőkkel való közvetlen törődés, a szorongást feloldó rendőri jelenlét biztosítása a legsérülékenyebb lakosság körében. Ezek lehetnének egy átfogó közbiztonsági stratégia rendező elvei. Az „ártatlanul bűnhődők" jövőkilátásai ugyanakkor jelentős mértékben függenek attól, hogy a közbiztonság menedzser- és piacszerű megközelítése mikor válik nálunk alkalmazott gyakorlattá? A demokráciában minden immateriális terméknek - így a biztonságnak is ára van, amelyet átvitt értelemben az állam felé a polgár adóként fizet meg. Az állam pedig - a biztonság tekintetében legnagyobb „üzemét" - a rendőrséget bízza meg a közbiztonság „előállításával." A biztonságra fordított állami pénz mennyisége - véleményem szerint - arányos a produktummal. Ha a közbiztonság romlik, az azonos, vagy jobb biztonsági szint megteremtéséhez több pénzre van szüksége a rendőrségnek. A valós hivatkozás a gazdasági nehézségekre, az állam nehéz helyzetére, mindenki számára ismert és elfogadható, azonban ennek ellenére sem lehet társadalmi törvényszerűségeket parancsra, esetleg sugallatra megváltoztatni. A bűnözés várható alakulásáról Bizonyos szempontból valamennyi társadalom átmeneti, a társadalmi berendezkedés gyökeres átalakulása viszont egyik életében sem tekinthető szokványosnak. Ilyen körülmények között viszonylag nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni, foként annak tudatában, hogy a bűnözés alakulását számos külső, befolyásolhatatlan tényező is alakítja.