Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

BÉLY LÁSZLÓ: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS A FŐKAPITÁNY SZEMÉVEL - A megye rövid, általános bemutatása

Ezzel együtt rövid prognózisom a következő: nem várható a jóléti bűnözés gyors terjedése, különösen akkor, ha ennek leginkább érintett szereplő-csoportja a középosztály nem felemelkedik, hanem fokozatosan elszegényedik (jelenleg ugyanis ez a helyzet). Várható ellenben valamennyi olyan bűnözési forma szaporodása, ami a munkanélküliséggel van összefüggésben. Ennek a devianciának a lakossági tűréshatára ma még ismeretlen és kiszámíthatatlan (a munkanélküliek és a hajléktalanok részvétele a bűnözésben egyértelműen emelkedik). A szélesedő elszegényedés egyrészt fokozhatja a toleranciát a még rosszabb helyzetben levők iránt, másrészt viszont növelheti az intoleranciát azzal, hogy az emberek bűnbakot keresnek és találnak saját nyomorúságuk okára. Ebben a régióban az utóbbi lehetőség a valószínűbb. Természetesen reális alternatíva a minőségromlás elmaradása, a hosszan tartó stagnálás megszokottá válása, majd a belátható időn belüli lassú növekedés is. Ugyancsak várható a konfliktusmegoldás hagyományos formáinak továbbélése, s ezeken belül a büntetőjog által tilalmazottaké is (a bűnözésben is vannak tradíciók). Nem várható épp ezért lényeges változás az élet elleni bűncselekmények számának alakulásában, különösen akkor, ha a társadalom nem tudja távol tartani magától a nemzetközi kapcsolatokon alapuló szervezett bűnözési formák maffiaszerű alfajait. Jelentős növekedés várható az „újgazdagok" által - és részben ezek sérelmére - elkövetett, valamint a bürokrácia közreműködésével megvalósuló, elsősorban az ún. „fehérgalléros" bűnözés területén. Ezek esetében továbbra is különösen valószínű a magas látencia és az, hogy az államélet tisztasága - különös tekintettel az igazságszolgáltatás intézményrendszerére - csak nagy nehézségek árán lesz megőrizhető. Tudjuk, hogy a bűnelkövetési intenzitás szoros összefüggésben van az életkorral. Az is ismert, hogy ez a különösen aktív korosztály (16-26 életév) a közeljövőben - a lakosságon belüli arányát tekintve - előbb emelkedni, majd mintegy fél évtized múlva csökkeni fog. (Azt azonban nem tudjuk, hogy a munkanélküliség e korosztályt mennyire fogja érinteni.) Megyénkben az sem látható előre, hogy a foglalkozási srtuktúra további változása milyen tempót vesz fel, és a bérből-, fizetésből élők szolgáltatói szférába történő átáramlása milyen hatásokat fog kiváltani. Magyarország társadalmi-gazdasági változásai a rendszerváltásig a legfejlettebb nyugat-európai országokét mintegy két-két és fél évtizedes távolságban követte. A távolság - bármennyire paradoxnak tűnik - a rendszerváltást követően remélhetőleg csak átmenetileg -, de növekedett. Ezért nehezen becsülhető meg, hogy a foglalkozási struktúra megváltozása milyen hatást fog gyakorolni egyes, új norma- és értékrend alapján élni kénytelen rétegekre. Fred Allan, az ismert amerikai komikus mondta: „A konferencia fontos emberek gyülekezete, akik külön-külön semmit sem tudnak tenni, együtt azonban kimondhatják, hogy nem lehet tenni semmit". A magam részéről biztos vagyok ab-