Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VÖLGYESI LEVENTE: SZEMELVÉNYEK GYŐR VÁROS FEUDÁLIS BÜNTETŐJOGÁBÓL

hát a nagy labanchűség — igyekezete mellett vigyáznia kellett arra, nehogy családját bajba sodorja. Igyekezete azonban ellenkezőleg sült el. A jutalom helyett Korponaynét a büntetés várta. Lőcse esetében — a legenda szerint — az asszony árulása folytán került a város 1710-ben a labancok kezére. Talán ezt Júlia asszony is így próbálta beállítani a későbbi császári jutalom reményében. Valószínűleg Czuczik József festette azt a táblaképet, amelyen egy fehér ruhába öltözött asszony áll a lőcsei várfal egy titkos ajtajánál, és kendőjével int a császári katonáknak a város megszállása érdekében. A pletykák szerint az asszonyt egyébként gyengéd szálak fűzték báró Andrássy István tábornokhoz, Lőcse várának parancsnokához, akinek a vendége volt az ostrom alatt. Korponayné egyebekben a várat ostromló Löffenholz György császári tábornok feleségének is barátnője, így nem véletlen, hogy a vár feladása tárgyában neve előkerült, még a tábornok császárhoz írt levelezésében is. így az asszony egy kis baráti segítséggel erényt kovácsolt magának abból, amelyhez — többek szerint — igazából semmi köze sem volt, mert Lőcse város tanácsosai már régen a vár feladása mellett döntöttek, csak báró Andrássy tábornok urat kellett erről meggyőzni.

36 Az előbb említett esemény császári szolgálatról tanúskodik, ezzel nem is lett volna probléma. Erről talán csak azért kellett beszélnünk, hogy értsük, miért is fehér asszony és miért tekinthető személye árulónak magyar szemmel. A gond ott keletkezett, hogy a kurucok bíztak az asszonyban, főleg édesapja és hites ura helytállása folytán. Egy Pellargus János nevű küldönc a Lengyelországban tartózkodó Rákóczitól hozott leveleket, kérve az asszonyt, hogy juttassa el a címzetteknek. Az asszony arra gondolt, hogy ezen levelek császári kézre adása, valamint a lőcsei eset a javára fordítható és a Habsburg uralkodótól ezekért komoly birtokadományozásra számíthat. Szállt is a hír az Udvarig a levelekkel kapcsolatosan, de ezt követően kíváncsiságból Júlia pár levelet el is olvasott. Amit a levelekben talált, nem volt örömteli: a felkelők találkozásának színhelye Géczy Zsigmond korponai kúriája, tehát a levelek átadása esetén édesapját árulja el. A leveleket elégette. Később egy újabb küldöncöt a császáriak elfogtak, amelyben mint közvetítő, Géczy Júlia neve is szerepel. Mivel az időközben elégetett leveleket nem tudta átadni, valamint kuruc levelekben szerepelt a neve, elegendő volt, hogy hűtlenség vádjával bíróság elé állítsák.

37 A bíróság elnöke gróf Koháry István országbíró volt, tagjai: báró Sándor Gáspár, Nádasdy Tamás somogyi főispán, Nagy István országbíró ítélőmester, Meszlényi János Győr és Fejér vármegyék alispánja. Az eljárás maga Magyaróvárott zajlott le. A gyanúsítottat Baczkó Mihály, Mosón vármegye alispánja idézte, a vádat Majláth ügyész képviselte. A gyanúsított két védőt is kapott, de ő arra hivatkozással, hogy őfelségével nem óhajt perbe szállni, nem fogadta el. Az Borsa Károly: A „Lőcsei fehérasszony" (Győr, 1971) 6-7.1. Szabady Béla: A „lőcsei fehér asszony" Jókai Mór és a történelem megvilágításában; In: Győr szab. kir. város négyévfolyamú kereskedelmi iskolájának huszonharmadik évi értesítője az 19371938. iskolai évről (Győr, 1938.) 110-114.1.