Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
VÖLGYESI LEVENTE: SZEMELVÉNYEK GYŐR VÁROS FEUDÁLIS BÜNTETŐJOGÁBÓL
ítélet a vádindítvánnyal egyezett meg, Korponaynét fej- és jószágvesztésre ítélték, és elrendelték kínvallatását. Az ítéletet megküldték az Udvarnak is. Miután Győrbe szállították az elítéltet (1713. április 16-át írunk, amikor a parancs megszületik), Júlia ekkor már a megrázkódtatástól igen nagybeteg volt, a katonai fogházban helyezték el. Nem is őrizték igen komolyan, így onnan meg is szökött. Asylum céljából a klarisszák nagyszombati zárdájába menekült. De — mint tudjuk — főbenjáró közbűnösök, így hazaárulók, felségsértők, nem nyerhetnek menedékjogot, 1714. januárjában már Győrben van. A bíróság közben szóló ítéletével 1714. szeptember 22-ét jelölte meg a kínvallatás határnapjának. Az eset azért is igen érdekes, mert nemes megkínzására eddig még nemigen volt precedens. A bíróság több tagja is vallotta, hogy nemesasszonyt nem lehet tortúra alá vonni, de a császári utasítás indokolása világosan tartalmazta, hogy ha bár nincs is olyan törvényes paragrafus, amely ezt megengedi, olyanról sem tud a joggyakorlat, amely a tortúrát megtiltaná. A csigázást alkalmazták, de újat és többet nem tudtak belőle kicsikarni. A tortúránál a bíróság két tagja is jelen volt az ügyészen kívül. A halálos ítéletet 1714. szeptember 25-én fél 11 órakor hajtották végre a mai Széchenyi tér északkeleti részén, az akkori győri vár piacán, 38 amikor is a bakó leütötte pallosával az asszony fejét. Összefoglalva az eddigieket elmondhatjuk, hogy Győr városában, akár a városi autonóm ítélkezéssel foglalkozunk, akár a vármegyei törvénykező fórum eseteit vizsgáljuk, megtalálhatjuk azokat — a feudális Magyarország nagy részét jellemző —jogelveket, amelyek — bár erre a korszakra a jogi partikularizmus volt a jellemző — mégis egységes rendben tudták a büntető eljárás menetét szabályozni, az eljárást segítő és garanciáit nyújtó jogintézményekkel egyetemben. Lengyel Alfréd: Emberi igazságszolgáltatás; In: Kisalföld, 1976. aug. 15.
