Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

MÁRFI ATTILA: RABSEGÉLYEZÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON A DUALIZMUS ALATT

A rabsegélyező egyletek működése Pécsi Rabsegélyező Egylet A régióban elsőként Pécsett alakult meg a rabsegélyező egylet a minisztériumi körrendelet kiadása után fél esztendővel, de még 1886-ban.

16 A december 26-án megtartott alakuló ülésen 20 alapító és 51 pártoló taggal a Pécsi Rabsegélyező Egylet alapszabályait tárgyalták meg. Az alapító tagok a pécsi királyi ügyészség és a járásbíróságok küldötteiből verbuválódtak, míg a pártoló tagság körében egyházi személyiségeket és városi-megyei tisztviselőket találhatunk. Az összesen 24 paragrafusból álló alapító okmány részletesen tárgyalta az egylet szervezeti felépítését, működésének feltételeit és természetesen a testület feladatkörét, amit így határoztak meg: „A letartóztatásból elbocsátott vizsgálati foglyoknak, elitélteknek a polgári életbe való visszatérését megkönnyíteni és őket a jónak ösvényein megtartani. A javító intézetben, központi fogházakban és közvetítő intézetben letartóztatottakat vallás-erkölcsi, elemi, gazdasági és egyéb közhasznú oktatásban részesíti, vagy az állam közegei által eszközölt oktatást előmozdítja és a fogházi könyvtárakat alkalmas művekből szaporítja. A letartóztatottakat társadalmi és vagyoni viszonyaik megismerése, a segélyezés legmegfelelőbb módjának kiadása, s különösen az elitélteket még a szabadulásra való előkészítés végett is meglátogatja."

17 A rendelkezésre álló egyleti vagyon azonban, ami a tagdíjakból, s egyéb adományokból gyűlt össze, az első években csak arra volt elegendő, hogy évente biztosítsanak egyszeri segélyezést a frissen szabadultaknak. Az igazságügyi tárca évi 300 korona juttatása pedig szintén ezt a célt szolgálta. Illetve a fogházi könyvtár állományát gyarapították ebből az összegből.

18 Az évente megtartott közgyűlések beszámolói szerint is kiderült, hogy a mecsekalji testület jóformán, működésének közel 20 esztendeje alatt, e két tevékenységet tudta biztosítani. A börtönkönyvtár felállítása pedig komoly versengést is jelentett a századfordulót követő években, mivel a 240 kötetes gyűjtemény tulajdonjogáért folyt a küzdelem az egylet és a börtön között.

19 A Pécsi Rabsegélyező Egylet szervezeti életében és működésében az 1912-es esztendő mérföldkőnek bizonyult, ugyanis ekkor lépett a testületbe a Pécsi Patronage Kör, amely szintén 1886-ban alakult és a fiatalkorúak bűnmegelőzése volt a fo feladata.

20 A két egyesület áprilisi fúzióját követően Pécs-Baranyai Patronage Egylet név alatt működött tovább a rabsegélyezés immáron összetettebb feladatkörrel. A régi-új tesBML. P. kir. törv. sz. ir. 4206./1887. BML. P. kir. törv. sz. ir. VTL 19./1902. A könyvállomány a földművelésügyi mimsztérium adománya alapján is gyarapodott, illetve egy alkalommal a Franklin Társulat is juttatott könyveket a megrendelő igényei szerint. A Földművelésügyi Mimsztérium által adományozott könyvek végül is beleltározva kikerültek a pécsi fogházból és a rabsegélyezők tulajdonát képezték. BML. P. kir. törv. sz. is. VII. 19./1902. Mátfi Attila: Pécs szabad királyi város dualista kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. In: Baranyai Helytörténetírás 1989. Pécs, 1989. Szerk.: Szita László. 156.