Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

MÁRFI ATTILA: RABSEGÉLYEZÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON A DUALIZMUS ALATT

tületben öt szakosztály igyekezett e feladatokat ellátni: a Segélyezési, Pártfogói, Jogvédői, Fogházlátogatói és a Ixányjavító Nevelőintézeti Szakosztály. Ez utóbbi testületben hölgyek is szerepet vállaltak, a pécsi női karitatív egyesületeket képviselve.

21 A 1907 óta létező és a Pécsi Rabsegélyező Egylet által fenntartott menház alapszabályait is megreformálták az egyesületi alapszabályokkal együtt. Az egyesület ekkor már jelentős ingó és ingatlan vagyon fölött diszponált, ugyanakkor társadalmi támogatottsága is bővült. Az új vezetőtestületben a jogi, oktatási és igazgatási szakembereken kívül az egyházi felekezetek, az egészségügy képviselői és a szociális feladatokat ellátó egyesületek vezetői is jelen voltak.

22 Szekszárd -Tolnavármegyei Rabsegélyező Egylet A régió másodikként megalakult szervezete a Szekszárd -Tolnavármegyei Rabsegélyező Egylet, amely 1889-ben kezdte meg működését.

23 A 30 alapító és 130 rendes taggal induló testület a századfordulóig fokozatosan vesztett a létszámából, s igen sokat panaszkodtak elszigeteltségükre, a közgondolkodás közönyösségére. Pedig a pártoló és választmányi tagok között Szekszárd és Tolnavármegye elitjéhez tartozó befolyásos egyéniségek is megtalálhatók, mint a Perezel család több tagja, a fővédnök pedig gróf Esterházy Sándor a vármegye főispánja volt.

24 Az egylet elnöke is jeles személyiség, Hanny Gábor apát plébános, aki öt évig állt az alakulást követően a rabsegélyezők élén, s akkor mondott le, amikor kanonokká nevezték ki. Utódjául Selcz József királyi törvényszéki elnököt választották, aki a következőképpen fejtette ki az egylet működésének feladatait: ,fel kell említenünk, hogy az egylet működését nem is annyira pénzbeli segélyezésekre, mint inkább a letartóztatottak valláserkölcsi, elemi és gazdasági oktatásra, a szabadulóknak munkaszerzésre, azoknak munkaeszközökkel való ellátására, s amíg munkát kaphatnak, hajlék és élelmezésük biztosítására, s betegségük esetén gyógyíttatásukra fekteté. "

25 S ehhez a feladatkörhöz évente mintegy 1200-1600 forint körüli összeggel gazdálkodhattak. Nagyobb egyleti vagyonnal működésük során sohasem rendelkeztek, hiába igyekeztek a megye tehetősebb iparos-gazdálkodó rétegét támogatásra bírni. Ebből az összegből csak egy komolyabb intézményt tudtak fenntartani, a rabiskolát, amelynek évről-évre 30-40 állandó beiskoláztatottja volt. Érdekes megemlíteni, hogy az egyesület beItt foként a Pécsi Jótékony Nőegylet, a Pécsi Izraelita Jótékony Nőegylet és a Szociális Misszió Társulat Pécsi Szervezete tevékenységét kell megemlítenünk. Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualista kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. Lm. 153-154. BML. P. kir. ügyészség ir. 912./1912. A Pór Edit szerkesztésében megjelent ,A magyarországi egyesületek címtára reformkortól 1945-ig" c. kötet nem tartalmaz adatokat az egyesületekről, sőt a létezéséről sem tud. így úgy tűnik, a Tolna Megyei Levéltár feltételezhető forrásain kívül a Pécsi Királyi Törvényszék iratai közt megőrzött dokumentumok az egyedüli primer források az egylet működésére vonatkozóan. 4 BML. P. kir. törv. sz. ir. VTL 1971902.