Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

sorát különböző modelleken mutatják be. A legegyszerűbb, amelyben a felcserélhetőség kizárt, a legbonyolultabb, ahol a szankciók egymás között korlátlanul felcserélhetők, és végül a kettő között helyezkedik el az annak korlátozásával megalkotott modell. A büntetés súlya elsősorban a tetthez, kisebb mértékben az elkövető előéletéhez igazodna, tehát a tettes-büntetőjog halványan ismét felbukkan. Ahol a felcserélés szóba jön, ott az egymás közötti átváltás a bűncselekmény súlyához igazodó szankció-egységek szerint történik, melyeket egy kétszáz pontos skála igénybevételével határoznak meg. Az általuk ajánlott korlátozott felcserélhetőségen alapuló modellt megerősítik a szankcióknak magukat szándékosan alá nem vetőkkel szemben alkalmazható eggyel súlyosabb sávba lépés lehetőségével.

13 A kábítószer-élvezőkkel kapcsolatos előbbi példálódzás már átvezet a reformok egy lehetséges másik ágához: a diverziós megoldásokhoz. Az elterelés biztosítása a differenciált elbírálás nélkülözhetetlen kelléke. Ezen a téren anyagi és eljárási szabályok ötvöződnek egymással. A diverzió szemléletes példája a Be. 137. § (2) bekezdése és a 169. § (5) bekezdése - az eljárás felfüggesztése a kábítószer-élvező elkövető gyógykezelése érdekben, valamint a Btk. 282/A. § (6) bekezdése - a gyógykezelést igazoló elkövető büntethetősége megszűnik. A diverzió másik példája a vádemelés elhalasztása, amelynek lehetősége először a fiatalkorúakra adatott meg /Be. 303/A. § /, de már kiterjed a felnőttekre is /Be. 147./A. §/. Ezekben a megoldásokban azonban még nem jelentkezik a jóvátétel. A hatályba még nem lépett új Be., az 1998. évi XIX. törvény 224. § (1), (2) bekezdése értelmében az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában a gyanúsítottak magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. Az ügyész a gyanúsított részére többek között kötelezettségként írhatja elő, hogy részben vagy egészben térítse meg a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kárt, más módon gondoskodjék a sértettnek adandó jóvátételről meghatározott célra történő anyagi juttatást teljesítsen, vagy a köz számára munkát végezzen (a köz javára teljesített jóvátétel), kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben vegyen részt, alkohol függőséget gyógyító kezelésben vegyen részt. Ezek a szabályok bíztató előjelnek tűnnek. Nyugat-Európában igen hamar népszerűvé váltak olyan új elterelési formák, amelyekben a pártfogó szolgálat közvetítésével a sértett és az elkövető közötti egyezkedés (mediáció), vagy a sértettnek nyújtott jóvátétel (kompenzáció) vált a büntető útról elterelés feltételévé. A módszer sikerességét mutatja, hogy 1994-ben Németországban 100 vádemelésre 80 jóvátételi elterelés esett.

14 Véleményem szerint azonban a jóvátétel nemcsak az eltereléssel, hanem a közérdekű munkával is összekapcsolható. 13 Pócsik Ilona: A rehabilitációs „ideológia" húsz éve. Utóélet vagy újjászületés? In: Viski emlékkönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1994. 67-68. old. 14 Kerezsi Klára i. m. 372. old.