Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

Érintőlegesen már szó volt a büntető jogalanyiság esetleges kiterjesztéséről, ami azt jelentené, hogy az elkövetői körbe bevonnák a jogi személyeket is a természetes személyek mellé. Ez óhatatlanul maga után vonná a szankciórendszer átalakítását, a klasszikus büntető jogelemek közé polgári jogias szabályok vegyülnének, amelyek a szankciókat a személyhez fűződő jogok megértésének jogkövetkezményeihez, és a kötelmi jogi kártérítéshez tennék hasonlatossá. Egy adott állam büntető szankciórendszerének sokoldalúságát erényének tartom, a hatályos rendszert pedig szűknek érzem, melynek lehetőségeit az 1999. március 1. napjával bevezetett módosítások tovább szűkítették, korlátozva a bíróságok mérlegelési tevékenységét. A változtatások egy része ésszerű volt, azonban szinte mind egy irányba, a „kemény kéz" büntetőpolitika felé mutat, új alternatívák megjelenése nélkül. A társadalmi-gazdasági fejlődés előtt-utóbb szétfeszíti a hagyományos kereteket, és ez igaz a büntetőjogra is. Ezért új lehetőségek felé kell törekedni, amelyhez javaslataim összefoglalóan a következők: 1. ) A Btk. módosított 75. §-ának életbe léptetése, hogy a kábítószer-élvezők kény szergyógyítása is elrendelhető legyen, ha ennek szükségessége felmerül. 2. ) Tartalommal megtölteni a közérdekű munkát. A munkalehetőségek felkutatásával, a pártfogói csoportok megerősítésével és az ítélkező bíróság megfelelő tájékoztatásával a jogalkalmazók életet lehelnének a Btk. 49-50. §-aiba. 3. ) A pártfogó felügyelők bevonása a büntetéskiszabást megelőző eljárási szakaszba. Ez az egységes tárgyalási rendszerekben sem lehetetlen, hiszen a fiatalkorúak előgondozása működik, a róluk készített környezettanulmányok, jellemzések reális adatok birtokába juttatják az ítéletet hozó bíróságot. 4. ) Házi őrizet, mint büntetés. Alkalmas lenne a rövid tartamú szabadságvesztések egy részének kiváltására. Míg a kitiltás, kiutasítás a szabadságkorlátozásnak az a fajtája, amely a tartózkodási hely szabad megválasztását befolyásolja, mert bizonyos terület elhagyására kényszeríti az elkövetőt, a házi őrizet, mint a szabadságvesztés szelídített formája ellenkező irányba hat, egy adott helyen tartózkodást tesz kötelezővé. A büntetésként alkalmazott házi őrizetet azonban határozottan el kell választani a kényszerintézkedésként elrendelt házi őrizettől. 5. ) A büntetés végrehajtása részbeni felfüggesztésének kedvezménye. A szabadságvesztés végrehajtandó és felfüggesztett részre tagolása, ugyanígy a pénzbüntetés esetleges kettébontása, a büntetés kiszabása részben szabadságvesztés, részben pénzbüntetés formájában növelné a bíróságok mérlegelési-választási tevékenységének terét. 6. ) Az osztrák példa alapján már szabadságvesztésre elítélt elkövetőnek is meg kellene adni a lehetőséget kábítószer-függőséget orvosló gyógykezelésre, önkéntes formában, nem kényszergyógyításként. A kezelést ösztönözné a szabadságvesztésre adott halasztás és eredményes kezelés után a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos felfüggesztése. 7. ) Erősíteni a korlátozott felcserélhetőség elvét, amikor először az enyhébb szankció kerül alkalmazásra, s ha az elkövető önként nem veti alá magát, sor került a súlyosabb jogkövetkezményre. Ez az elv bújik meg a pénzbüntetés, a közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatásában, a felfüggesztett büntetés végrehajtá-